Tönkreteszi a városi növényzetet a kánikula

– Korábban is sanyarú viszonyok között kellett teljesíteniük, de ez már egyenesen extrémmé vált – mondta lapunknak a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. igazgatója arról, hogy hogyan próbálnak megküzdeni a városi növényeket is sújtó kánikulával.

Makrai László hozzátette, hogy a kiültetett csemetéket 3 évig öntözik. Összesen 3000 darab 50-80 literes öntözőzsák van ezekre kihelyezve. Ezen kívül folyamatosan dolgozik hat, 24 köbméter kapacitású lajtos-, illetve több locsolókocsi is az öntözésen, de nem mindent tudnak megközelíteni. 

Kánikula alatt öntözni kell

A fejlesztett díszparkokban kiépített öntözőrendszer éjjeli működtetésén túl, nappal slaggal is rásegítenek, ahol van erre lehetőség. 

Makrai László elmondta azt is, hogy idős fák öntözésére nincs fizikai lehetőségük, viszont régi gyakorlat, hogy a csupasz talajfelszíneket, ágyásokat és faültetéseket mulccsal fedik le. 

Az igazgató beszélt arról is, hogy sajnos a gyepek ország- és városszerte foltokban kisárgultak, de a levelek ideiglenes visszaszáradása miatt a felszín alatt a tő nem veszti el életképességét.

Kiderült az is, hogy egyes fafajok, mint a platán, a hárs vagy a nyár, a vízhiányra természetes stresszválaszként lombvesztéssel reagálnak, vagyis csökkentik párologtatási felületüket.

Vannak következmények 

– Ezek sajnos nem maradnak következmény nélkül, mert gyengítik a növényt, így fogékonyabbak lesznek a kártevőkre. De a fagyok elmaradása is probléma, szintén a kártevők miatt. Egyébként már tíz éve elkezdtük a növényfajok, fajták váltását, amelyekből egyesek láthatóan jól teljesítenek  – fogalmazott Makrai László.

A füvekkel sincs sajnos minden rendben, mert az intenzíven nyírt, szinte kizárólag szálfűből álló gyepek kisárgulnak, míg zöldebbek maradnak a kétszikűvel benőtt területek.

– Jó tudni azt is, hogy a változatosabb, virágzó, kétszikű fajokkal gazdagabbá váló, ellenállóbb természetközelibb rét, komplex, a vízraktározásra is élettel teli talajt fejleszt. És itt szeretném elmondani, hogy kérjük a lakosság segítségét: mivel nem tudunk mindenhol ott lenni, ezért a lakóhelyhez közeli közterületi fát, cserjét kérjük, lehetőséghez mérten, locsolják meg egy-egy vödör vízzel – mondta Makrai László.

A hősziget a legrosszabb

Arról pedig már Tóth Tamás meteorológus beszélt lapunknak, hogy a városi és a vidéki kánikula között a különbség szinte kézzel fogható, és mérhető. 

– Napközben a városi levegő hőmérséklete – hacsak nincs minden leburkolva – akkor alig különbözik a pusztákon mérhető hőmérséklettől. Éjjel azonban eltérő a két terület hőkapacitása: a városi burkolt terület ekkor még ontja ki magából a hőt és nehezebben tud lehűlni. Ha a levegő száraz, és nem mozog, akkor Szeged belvárosa és a külterületi részek között 6-8 fokos különbség is kialakul. Ez a hatás az úgynevezett városi hősziget, ami még az éves középhőmérsékletben is okozhat akár 1 fokos eltérést, természetesen a városközpont javára. Budapesten még erőteljesebb ez a hatás – fogalmazott Tóth Tamás.