2024.06.20. 07:36
Az Egyesült Államok más országoknak odaígért légvédelmi eszközöket szállít Ukrajnának sürgősségi alapon
848. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán katonák egy lövészárokban a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja régióban tartott gyakorlatozásukon 2024. június 18-án
Forrás: MTI/AP
Fotó: Andrij Andrijenko
Az Egyesült Államok más országoknak odaígért légvédelmi eszközöket szállít Ukrajnának sürgősségi alapon
Az Egyesült Államok átirányít más országoknak ígért légvédelmi rakétákat, hogy felgyorsíthassa a szállításokat az ukrán haderő számára - közölte a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője csütörtökön.
John Kirby szavai szerint Patriot rakéták százai juthatnak el így az ukrán haderőhöz. A döntés indokaként azt hangoztatta, hogy Ukrajnának sürgősen és azonnal szüksége van a szóban forgó kiegészítő katonai képességekre az orosz légitámadásokkal szembeni védekezéshez.
A Nemzetbiztonsági Tanács vezető tisztségviselője úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államoknak nehéz, de elengedhetetlen döntést kellett hoznia, amikor átalakította a prioritási sorrendet a közeljövőre ütemezett eladásokat illetően más országok hadseregei számára. Azt nem közölte, hogy mely országoknak kell várniuk a megrendelt légvédelmi eszközökre, de megjegyezte, hogy a döntés nem érinti Tajvan szükségleteit a Kínával szembeni önvédelmi képességek fenntartásában.
John Kirby arról is beszámolt, hogy a szállítások átirányítása 16 hónapos időtartamra vonatkozik, és ez alatt az idő alatt Ukrajna elsőbbségi alapon jut az eszközökhöz, amint azok lekerülnek a gyártószalagról. Megállapítása szerint az így Ukrajnába jutó légvédelmi rakéták elegendő képességet jelentenek Ukrajna számára az említett időszakra.
A szállítások halasztása által érintett országok reakcióját a fehér házi illetékes "összességében megértőnek" írta le, hozzátéve, hogy "ők is tudják, milyen komoly szükséget szenved Ukrajna".
Putyin: Moszkva fontolóra vette nukleáris doktrínája módosítását
Oroszország fontolóra vette annak lehetőségét, hogy módosítsa nukleáris doktrínáját - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Hanoiban az észak-koreai és vietnami látogatása nyomán az orosz médiának tartott sajtótájékoztatóján.
Putyin ezt azzal indokolta, hogy a nyugati stratégiában csökkentették a nukleáris fegyver bevetésének "küszöbét", és nagyon kis hatóerejű nukleáris robbanótölteteket fejlesztettek ki. Hozzátette, hogy Oroszországnak egyelőre nincs szüksége nukleáris fegyver preventív bevetésére.
Moszkva az érvényben lévő doktrínája értelmében az ilyen eszközöket nukleáris támadásra válaszul vagy olyan hagyományos támadás esetén vetheti be, amely egzisztenciális fenyegetést jelent az országra nézve.
Az orosz vezető nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva precíziós fegyverekkel lássa el Phenjant. Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy illegitim szankciókat vezetett be Észak-Koreával szemben, és ezeket Leningrád náci blokádjához hasonlította.
Közölte: Moszkva arra számít, hogy együttműködése Phenjannal visszatartó hatással lesz az elhúzódó koreai válság körülményei között. Elismerte, hogy a minap aláírt orosz-észak-koreai szerződés "kiélezettnek" tűnik a jelenlegi körülmények között, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy nincs benne újdonság.
"Azért kötöttük meg ezt a szerződést, mert a régi megszűnt létezni. És az előző szerződésünkben, amely azt hiszem, 1962-ben volt, minden ugyanígy volt" - mondta.
Az orosz elnök azzal vádolta meg a NATO-t, hogy Oroszország számára biztonsági fenyegetést hoz létre Ázsiában. Hangot adott álláspontjának, miszerint Szöul "nagy hibát követne el", ha fegyvert szállítana Kijevnek, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva ebben az esetben válaszlépéseket fog tenni. Mint állította, Dél-Koreának nincs miért aggódnia, mert Oroszország csak agresszió esetén nyújt katonai segítséget Észak-Koreának. Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nincs szükség észak-koreai katonák bevetésére az ukrajnai hadszíntéren.
Ukrajnáról szólva előbb azt mondta, hogy Kijev nem Oroszország, hanem a Donyec-medence "köztársaságai" ellen "követett el agressziót", később, más szövegkörnyezetben úgy fogalmazott, "agressziónak nevezhető", hogy az ukrán fél nagy hatótávolságú fegyverekkel lövi a belgorodi régiót. Hangsúlyozta: azok, akik ezeket az eszközöket szállítják, azt állítják, hogy nem állnak háborúban Oroszországgal, de Moszkva fenntartja magának a jogot, hogy fegyvert szállítson a világ más részeibe.
Kijelentette, hogy az orosz fegyveres erőknek nem célja Harkiv megközelítése, majd hozzátette, hogy az ukrán hadsereg számára sokba kerülnek azok a kísérletek, hogy visszaszorítsák az orosz erőket.
"Tudjuk, hogy főleg az amerikaiak és az európaiak taszítják az ukránokat abba az irányba, hogy mindenáron - még egyszer hangsúlyozom, mindenáron - szorítsák vissza alegységeinket az államhatár vonaláig, és ezt 2024-ben a várható NATO-csúccsal, majd az Egyesült Államokban tartandó választásokkal kapcsolatban nagy sikerként tervezik tálalni" - mondta.
Meglátása szerint az ukrán hatóságok azért érdekeltek a harcok folytatásában, mert nem akarnak választásokat tartani.
"A tárgyalásokat a csapataink kivonásához kötik, ami a kijevi rezsim álma, ezért minden jel szerint ezek sohasem fognak megtörténni, mert a kijevi rezsim nem akarja feladni a hatalmat, és nem akar rendes választásokat tartani, az ukrán alkotmánynak megfelelően. Tehát örökké késleltetni fogják a tűzszünetet, és abban érdekeltek, hogy csapataink ezeken a területeken maradjanak, mert nem érdekeltek a választások megtartásában" - tette hozzá Putyin.
Emlékeztetett az ukrán alkotmánybíróság egy korábbi határozatára, amely szerint az ukrán elnök hivatali ideje öt év. Erre alapozva prognosztizálta, hogy a Nyugat a jövő év első felében "le fogja cserélni" a szerinte lejárt mandátumú Volodimir Zelenszkijt, miután a népszerűtlen döntéseket "ráaggatja".
Megismételte, hogy "akár holnap" meg lehetne kezdeni a tárgyalásokat, de Moszkva a terepen kialakult aktuális helyzetből fog kiindulni.
Rámutatott: a Nyugat nem mond le arról a tervéről, hogy "stratégiai vereséget" mérjen Oroszországra.
"Oroszország számára ez az államisága végét jelenti (...) Ez az orosz állam ezeréves történetének végét jelenti. Azt hiszem, ez mindenki számára világos. És akkor felmerül a kérdés: miért kellene félnünk? Nem jobb, ha elmegyünk a végéig? Ez elemi formai logika" - fogalmazott Vlagyimir Putyin.
A német Rheinmetall történetének legnagyobb megrendelését kapta tüzérségi lőszerekből a Bundeswehrtől
A német Rheinmetall védelmi konszern bejelentette csütörtökön, hogy megkapta a cég történetének legnagyobb megrendelését a német szövetségi hadseregtől, a Bundeswehrtől 155 milliméter kaliberű tüzérségi lőszerek szállítására.
A vállalat sajtószolgálatának közlése szerint a lőszerszállítási szerződés összértéke mintegy 8,5 milliárd eurót tesz ki. A most bejelentett megállapodás egy korábbi szerződés helyébe lép, amelyet 2023 júliusában írtak alá, és amelyet jóval alacsonyabb, legfeljebb 1,3 milliárd euró értékű szállításra kötöttek.
Az új megállapodás nem határozza meg a 155 milliméteres lövedékek számát. A megrendelt lőszereket főként a Rheinmetall észak-németországi Unterlüss városában lévő üzemében gyártják. A szállításokat 2025 elején tervezi elindítani a konszern, az első részletet mintegy 880 millió euró értékben.
A német hadsereg a megrendelésből saját készleteit tölti fel, illetve egy jelentős részt Ukrajnába szállít.
A cég arra számít, hogy a megrendelések száma a következő években tovább fog növekedni. "Ez a nagyszabású keretszerződés kiemeli a Rheinmetall vezető szerepét mint németországi lőszerszállító, valamint a világ legnagyobb tüzérségi lőszergyártójaként betöltött pozícióját" - mondta Armin Papperger, a védelmi konszern vezérigazgatója.
Június elején vált ismertté, hogy a Rheinmetall több mint 180 millió eurót fektet be egy litvániai lőszergyártó üzem építésébe - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Ezt megelőzően a vállalat március végén jelentette be, hogy több mint 130 millió eurót kap az Európai Uniótól lőszergyártásának növelésére.
A Rheinmetall Németország legnagyobb fegyvergyártó vállalata, és lőszereken kívül gyárt harckocsikat, katonai teherautókat és fegyvereket is.
Energetikai létesítményekre mért csapássorozatról számolt be az orosz védelmi minisztérium
Nagy hatótávolságú, légi indítású precíziós fegyverekkel és drónokkal mért csapássorozatot az orosz hadsereg olyan ukrajnai energetikai létesítményekre, amelyek a hadiipart szolgálják - jelentette be csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint ez az orosz energetikai létesítmények elleni támadásokra volt válasz, és elérte a célját. A célpontokat a közlemény nem nevezte meg.
A csütörtöki moszkvai hadijelentés szerint az utóbbi egy napban az orosz hadsereg hatból öt frontszakaszon előrenyomult Ukrajnában, miközben nyolc ukrán ellenrohamot vert vissza. Az orosz összegzés szerint az ukrán hadseregnek több mint 2150 katonája esett el, vagy sebesült meg súlyosan a frontvonalon.
A minisztérium a nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett öt tábori lőszerraktárt, egy amerikai M142-es HIMARS és egy horvát RAK SA-12-es sorozatvetőt, 11 páncélozott harcjárművet, egy német Panzerhaubitze-2000-es önjáró, valamint két-két amerikai M777-es és M198-as, valamint egy brit FH-70-es vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők 21 rakétáját, továbbá 74 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. A határtól távoli Tambov megyében, Platonovkában és Adigeföldön is kigyulladt egy-egy olajraktár pilóta nélküli repülőgépekkel végrehajtott támadás következtében.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) csütörtökön közleményt adott ki, amelyben azt állította, hogy a nyugati országok készek feláldozni a lejárt mandátumú Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt egy kompromisszumért a fegyveres konfliktusban, ha az orosz fegyveres erők sikerei a fronton tartóssá válnak. Az SZVR szerint helyére Washington a legalkalmasabb jelöltnek Valerij Zaluzsnijt, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnokát tartja, egyelőre azonban Nyugaton mindenkit kielégít Zelenszkij, akinek tényleges legitimitása az ő támogatásuktól függ.
Herszon város egészében megszakadt az áramellátás az orosz támadások miatt
Áramellátás nélkül maradt a dél-ukrajnai megyeszékhelyű Herszon város a csütörtöki orosz ágyúzások miatt – közölte Olekszandr Prokugyin, a régió kormányzója a Telegramon.
A tisztségviselő hozzátette, hogy a szakemberek már hozzáláttak „a vészhelyzeti helyreállítási munkálatoknak, és felszámolják az ellenséges támadás következményeit”.
A kormányzó egy másik bejegyzésében arról adott hírt, hogy délelőtt az orosz csapatok rálőttek egy polgári személygépkocsira a régióbeli Teksztilne faluban, aminek következtében egy 43 éves férfi meghalt.
Az ukrán energetikai minisztérium közölte, hogy a csütörtöki orosz támadások során két energetikai létesítmény hét dolgozója szenvedett sérüléseket, egy közülük súlyos állapotban van. A DTEK ukrajnai energiaszolgáltató magánvállalat korábban közölte, hogy az orosz hadsereg az éjjel megtámadta egyik hőerőművüket, aminek következtében három ott dolgozó megsérült, az állomás berendezései pedig súlyosan károsodtak – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda. A hírportál hozzátette, hogy az állami Ukrenerho vállalat arról számolt be, hogy az éjszakai orosz támadások következtében Ukrajna négy régiójában, Vinnicja, Dnyipropetrovszk, Donyeck és Kijev megyékben polgári energetikai infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg.
Az ukrán vezérkar délelőtti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy a nap eleje óta 47 katonai összecsapás történt a fronton, az orosz csapatok 523 tüzérségi támadást hajtottak végre az ukránok állásai és lakott területek ellen.
A vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette az 531 ezret. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett három orosz harckocsit, 45 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 39 drónt.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) drónjai éjszaka eltalálták a Tambovnyefteprodukt és a LUKOIL-Jugnaftoprodukt orosz vállalatok olaj- és üzemanyagraktárait az oroszországi Adigeföldön található Enemszkben – közölték az SZBU-nál az Ukrajinszka Pravdával. A közlés szerint a létesítményekben nyersanyagokat és késztermékeket dolgoztak fel és tároltak, amelyeket – mint állítják – később az orosz hadsereg szükségleteire használtak fel. Az SZBU drónjainak sorozatos találatai nyomán mindkét helyszínen tüzek keletkeztek.
A dél-koreai kormány csütörtökön bejelentette, hogy felülvizsgálja álláspontját ukrajnai fegyverellátásával kapcsolatban, miután Észak-Korea és Oroszország aláírta azt a szerződést, amelyben kölcsönösen elkötelezték magukat az azonnali katonai segítségnyújtásra, ha valamelyiküket támadás éri – jelentette a Yonhap dél-koreai hírügynökség, amelyet az Ukrajinszka Pravda idézett. Csan Ho Jin nemzetbiztonsági tanácsadó a Yonhap szerint arra utalt, hogy megváltozott Dél-Korea azon politikája, hogy nem nyújt élet kioltására alkalmas fegyvereket Ukrajnának. „A konkrét megállapodásokat később fogjuk nyilvánosságra hozni, és érdekes lesz látni, hogyan reagál majd Oroszország, de előre nem szeretném felfedni a terveinket” – fogalmazott a tanácsadó.
A délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában megkezdték a város első földalatti iskolájának építését – hozta nyilvánosságra csütörtökön a megyei kormányzói hivatal, hozzátéve, hogy ez lesz a régióban a hatodik megerősített oktatási épület. Az építési munkálatok másfél hete kezdődtek – közölte a hivatal. A földalatti iskola a régió legjobb intézményeként ismert Szicsovij Kollégium része lesz, ötszáz férőhellyel, és két turnusban ezer gyermek tanulhat benne.
Románia átadja Ukrajnának egyik Patriot légvédelmi rendszerét
A román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtökön jóváhagyta, hogy Románia Ukrajnának adományozza egyik Patriot rakétaelhárító rendszerét – közölte a román elnöki hivatal.
A CSAT az ukrajnai biztonsági helyzet rosszabbodására, a „civileket és energetikai infrastruktúrát érő masszív orosz támadásokra” hivatkozva, a NATO-szövetségesekkel egyeztetve hozta meg döntését.
Bukarest a Patriot-üteg átadásának feltételként kikötötte, hogy folytatódjanak a szövetségesekkel – elsősorban az Amerikai Egyesült Államokkal – megkezdett tárgyalások annak érdekében, hogy Románia egy ezzel egyenértékű, NATO-kompatibilis rendszert kapjon a román légtér védelmének biztosítása érdekében.
Románia 2017-ben írt alá 4 milliárd dolláros szerződést négy Patriot-rendszer beszerzéséről. Ezek közül kettőt vett át, és üzemelt be. A másodikat alig néhány napja, pénteken nyilvánították harcképesnek, miután június 10 és 14 között éleslövészettel tesztelték a Fekete-tenger partján megrendezett Ramstein Legacy 24 nevű nemzetközi hadgyakorlat keretében.
Klaus Iohannis román államfő május elején tett washingtoni látogatásán, Joe Biden amerikai elnök felvetésére reagálva jelentette be, hogy Románia kész tárgyalni Patriot rakétaelhárítók Ukrajnába küldéséről. Később a román elnök úgy pontosított: Bukarest nem fogad el olyan forgatókönyvet, amely légelhárítás és rakétavédelem nélkül hagyná az országot, és csak abban az esetben küldene Patriot üteget Ukrajnának, ha „valami egyebet kap” NATO-szövetségeseitől.
Szerdán a Digi24 hírtelevízió közölte, hogy a román védelmi minisztérium vezetői ellenzik a – „rendkívül drága” – Patriot-rendszer átengedését a háborúban álló Ukrajnának, az értesülést azonban sem a tárca, sem a CSAT csütörtöki közleménye nem erősítette meg. A kommüniké szerint a védelmi tárca nemzetbiztonsági ülésen egy részletes elemzést mutatott be a Patriot-rendszerek, illetve másik három légelhárító rendszer hadrendbe állításának folyamatáról, ezek katonai operatív fontosságáról, illetve egy Patriot-rendszer átadásának várható következményeiről.
„A (Patriot-üteg átengedéséről szóló) döntés alapos műszaki helyzetelemzésén alapult, és a román hatóságok minden intézkedést megtettek, hogy Romániában ne keletkezzenek sebezhető pontok, ugyanakkor folytatják az egyeztetéseket a szövetségesekkel az ország légvédelmének további erősítése érdekében. Románia a nemzetközi közösséggel együtt következetesen támogatja Ukrajna önvédelemhez való legitim jogát Oroszország illegális, és ki nem provokált agressziójával szemben” – olvasható a román Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésről kiadott közleményben.
Drón- és rakétatámadások okoztak károkat az energetikai infrastruktúrában Ukrajna-szerte
Ukrajna-szerte károkat okoztak csütörtökön az energetikai infrastruktúrában az orosz erőknek a polgári energiaszolgáltatási hálózat elleni drón- és rakétatámadásai – közölte az ukrán energiaügyi minisztérium.
A tárca közleménye szerint a támadásban három dolgozó megsebesült egy energetikai létesítményben, és fennakadások voltak az energiaszolgáltatásban. A DTEK, Ukrajna legnagyobb energiaszolgáltató magánvállalata arról számolt be, hogy az egyik hőerőműve súlyos károkat szenvedett.
Az ukrán légierő közlése szerint csütörtökön tíz ukrán régió elleni támadás elhárításakor az orosz erőknek mind a 27 drónját megsemmisítették, és kilenc rakétából ötöt szintén lelőttek. Az orosz támadás elsősorban Ukrajna keleti részét, különösen Dnyipropetrovszk megyét célozta.
Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzójának tájékoztatása szerint a légierő öt drónt és négy rakétát semmisített meg a régióban. A támadás miatt hárman megsebesültek, és számos lakóépület is megrongálódott – tette hozzá.
Szerhij Popko, Kijev katonai közigazgatásának vezetője elmondta, hogy az ukrán légvédelem minden, a fővároshoz közeledő légicsapásmérő eszközt lelőtt.
A kijevi régióból ugyanakkor egy távvezeték és egy meg nem nevezett ipari létesítmény károsodásáról számoltak be a helyi hatóságok.
Szerhij Borzov, Vinnyica megye kormányzója a Telegramon azt közölte, hogy az ukrán légvédelem a megyében négy drónt lőtt le, de a maradványaik kárt tettek egy infrastrukturális létesítményben.
Az Ukrenerho országos áramszolgáltató vállalat Vinnyica és Dnyipropetrovszk megyék mellett Donyeck és Kijev környékén is károkról számolt be a csütörtöki támadást követően, de mint közölték, még tart a károk felmérése, ezért pontos adatokkal nem szolgáltak.
Az éjszaka folyamán Dnyipróból és Zaporizzsja megyéből is robbanásokról érkeztek jelentések.
Vlagyimir Putyin: Oroszország prioritása a stratégiai partnerség megerősítése Vietnammal
Oroszország prioritása a stratégiai partnerség megerősítése Vietnammal – jelentette ki csütörtökön Hanoiban a hivatalos látogatáson tartózkodó orosz államfő.
A To Lam vietnami államfővel az elnöki palota nagytermében kezdett megbeszéléseik előtt nyilatkozva az orosz elnök emlékeztetett arra, hogy ezekben a napokban ünneplik a baráti kapcsolatok alapjairól szóló szerződés 30. évfordulóját. Szólt arról, hogy országaik között fokozatosan fejlődnek a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok. Tavaly a kereskedelmi forgalom 8 százalékkal nőtt.
Fotó: Nhac Nguyen / Forrás: MTI/EPA/AFP pool
To Lam hangoztatta, hogy országa szeretné fellendíteni a kapcsolatait Oroszországgal. Egyben gratulált Putyinnak tavaszi újraválasztásához, és méltatta Oroszország eredményeit, köztük a „belpolitikai stabilitást”.
Az orosz elnök a kormányzó Vietnami Kommunista Párt lapjában megjelent véleménycikkben köszönetet mondott Hanoinak az Ukrajnával kapcsolatos „kiegyensúlyozott” hozzáállásáért. Oroszország és Vietnam „hasonlóan” értelmezi az ázsiai-csendes-óceáni helyzetet is – érvelt. Hangoztatta: tiszteletben tartja a regionális blokkal, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével folytatott párbeszédet, amelyben szerinte Vietnam aktív szerepet játszik.
Moszkva a vietnami háború idején fegyvereket szállított kommunista szövetségesei számára, és továbbra is ad el fegyvereket és katonai felszereléseket Vietnamnak.
Putyin csütörtökön a kora reggeli órákban érkezett Hanoiba Észak-Koreából, ahol védelmi megállapodást írtak alá Moszkva és Phenjan között.
Kína és Észak-Korea után a délkelet-ázsiai ország a harmadik, amelyet Putyin meglátogat, mióta májusban beiktatták ötödik hivatali idejére.
Az orosz elnök vietnami látogatása bírálatokat váltott ki az Egyesült Államok részéről, amely tavaly felújította diplomáciai kapcsolatait Hanoival, és immár Vietnam legfontosabb exportpiaca.
Frontra küldené a legfiatalabbakat is egy ukrán képviselő
Ukrajnában nemrégiben módosították a mozgósítási törvényeket, akkor 27-ről 25 évre csökkentették az alsó korhatárt, ám egy ukrán parlamenti képviselő már arról beszélt, tovább kell csökkenteni a hadkötelezettségi korhatárt. Roman Lozinszkij szerint a jövőben újabb változások várhatók a sorozásokkal kapcsolatban – számol be róla a Magyar Nemzet.
– Egy teljes körű háború harmadik évéről beszélünk. Az elesett vagy megsebesült katonák pótlása elengedhetetlen. Le kell váltani azokat, akik már több mint két éve a fronton szolgálnak – hívta fel a figyelmet Roman Lozinszkij. Az ukrán Hang párt parlamenti képviselője egy interjúban beszélt arról, hogy minden bizonnyal nem a tavasszal hatályba léptetett módosítások voltak az utolsók a mozgósítások terén – számolt be a Kárpáti Igaz Szó (KISZó).
Akkor a sorozási korhatárt 27 évről 25-re csökkentették, ám Lozinszkij utalt arra, az alsó korhatárt még tovább csökkenthetik, noha elismerte, egy ilyen döntés aligha fog pozitív visszhangot kapni az emberektől.
Belső feszültségek Németországban
Források szerint Németország felfüggeszti az EU 14. szankciócsomagját Oroszországgal szemben.
A blokk 27 országának tisztviselői több mint egy hónapja vitatkoznak a csomagról, amely az európai cégeket tenné felelőssé a leányvállalatok és partnereik által megsértett szankciókért.
Németország habozásának oka részben a külügyminisztérium és a kancellári hivatal közötti belső nézeteltérés volt – nyilatkozták a Reutersnek diplomaták és egy, az ügyben jártas forrás.
Az aggályok annak ellenére is megmaradtak, hogy kivették a Berlin által problémásnak talált záradékot.
Putyin Vietnámba érkezett
Phenjan után a hivatalosan semleges külpolitikát folytató Vietnámba utazott az orosz elnök.
„Putyin észak-koreai és vietnámi látogatása azt a célt szolgálja, hogy bebizonyítsa, hogy a nyugati kísérletek Oroszország elszigetelésére nem működnek, és Oroszországnak vannak partnerei Ázsiában" – mondta Carl Thayer, a canberrai Ausztrál Védelmi Akadémia vietnámi biztonsággal foglalkozó szakértője.
Fotó: Luong Thai Linh / Forrás: MTI/EPA
A délkelet-ázsiai ország a harmadik, amelyet Putyin meglátogatott Kína és Észak-Korea után, mióta májusban megkezdte az ötödik elnöki ciklusát.
Zelenszkij a fűtési szezonra készül
Napi videójában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyebek mellett az energiaszektorról és a szektort érintő orosz támadások elleni védekezésről beszélt
„Olyan megoldásokat készítünk elő, amelyek biztosítják a fűtési szezon megbízhatóbb lebonyolítását, és több lehetőséget adnak az embereknek arra, hogy átvészeljék ezt a rendkívül nehéz időszakot az energiahiányok és kimaradások tekintetében. Utasítást adtam, hogy minden részletet dolgozzanak ki, hogy mit tehet az állam, és milyen konkrét energiaágazati lépésekre van szükség, ahol folytatnunk kell partnereink bevonását” – mondta az elnök.
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. június 19-én az ukrán–magyar határszakaszon 6720 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4542 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 47 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt szerdán:
Ukrán válság
- Zelenszkij: ezek most teljesen más kapcsolatok Ukrajna és Magyarország között (videó)
- Magyarország békét szeretne (videó)
- Megszólalt a Kreml a magyar kormányfő kijevi látogatásáról
- Orosz bomba csapódott New Yorkba (videó)
- Egy szemtanú állítja: ukrán katonák civilekre támadtak
