Ukrán válság

2024.06.19. 07:20

A teljes frontvonal mentén támadnak az orosz erők, 42 összecsapás történt

847. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Ukrán katona egy CV90-es (Combat Vehicle 90) gyalogsági harcjárműben a frontvonal közelében a kelet-ukrajnai Harkiv megyében 2024. június 18-án

Forrás: MTI/AP

Fotó: Andrij Marienko

Az RN kormányra kerülése esetén betartja Franciaország nemzetközi kötelezettségvállalásait

A Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Jordan Bardella szerdán jelezte, hogy betartja Franciaország nemzetközi kötelezettségvállalásait a védelem terén, ha a felméréseket jelenleg 33 százalékkal vezető pártja alakíthat kormányt a június 30-án és július 7-én esedékes kétfordulós előhozott nemzetgyűlési választásokat követően.

Van egy vörös vonal számomra. Nem szándékozom megkérdőjelezni a Franciaország által a nemzetközi színtéren vállalt kötelezettségeket. Van egy hitelességi kérdés az európai partnereinkkel és NATO-szövetségeseinkkel szemben

– jelentette ki Bardella a Párizshoz közeli Villepinte-ben megrendezett Eurosatory védelmi kiállításon.

A 2022-es elnökválasztáson az RN elnökjelöltjeként Marine Le Pen még azt ígérte, hogy Franciaországot „kilépteti a NATO integrált parancsnokságából”, Franciaország „függetlensége” nevében. Jordan Bardella szerint a kérdés már nem aktuális, legalábbis addig, amíg tart az ukrajnai háború.

Jordan Bardella szerdán felhívta a figyelmet a „rendkívül nehéz nemzetközi kontextusra” az ukrajnai háborúval „Európa küszöbén”, miközben pártját régóta azzal vádolják, hogy oroszpárti.

A pártelnök megerősítette, folytatja a Franciaország által eddig képviselt irányvonalat, és támogatja Kijev katonai támogatását.

„Azt szeretném, ha Ukrajnának mind a lőszer és a felszerelés, mind a háború megvívásához szükséges eszközök a rendelkezésére állnának” – mondta.

De a vörös vonalam nem fog változni, olyan felszerelések küldése ellen vagyok, amelyeknek eszkalálódó következményei lehetnek Kelet-Európában

– tette hozzá.

„Azaz nem áll szándékomban nagy hatótávolságú rakétákat vagy olyan fegyvereket szállítani, amelyek lehetővé tennék Ukrajna számára, hogy orosz területre csapást mérjen”

– mondta az RN elnöke. 

Ukrán főügyész: azonosították az oroszok által lefejezett ukrán katonát

Sikerült megállapítani annak a katonának a személyazonosságát, akit az orosz megszállók fejeztek le a donyecki régióban, és azonosították a háborús bűnökért felelős orosz parancsnokokat is – közölte Andrij Kosztyin ukrán főügyész szerdán a Facebook-oldalán. Kosztyin hozzátette, hogy a gyilkosságért vélhetően felelős orosz parancsnokok esetében még ellenőrzik a kapott információkat. Ismételten leszögezte: az eset újabb megerősítése annak, hogy a „terrorista Oroszországnak állampolitikája a nemzetközi jog és az egyetemes erkölcs teljes figyelmen kívül hagyása”.

A főügyész kedden hozta nyilvánosságra:

az ukrán hadseregtől hivatala arról értesült, hogy az orosz megszálló erők egyik alakulatának tagjai a donyecki régióban lévő Volnovaha körzetében parancsot adtak beosztottjaiknak, hogy ne ejtsenek ukrán hadifoglyokat, hanem fejezzék le őket.

„Az ukrán fegyveres erők a régió egyik harcállásán végzett légi felderítésük során felfedeztek egy sérült páncélozott járművet, rajta egy ukrán katona levágott fejével” – írta az X-en, közölve, hogy az ügyészség vizsgálatot indított. Hangsúlyozta, hogy az ilyen cselekmények súlyosan sértik a genfi egyezményeknek a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló cikkeit, valamint az egyezményekhez tartozó, a nemzetközi fegyveres konfliktusok áldozatainak védelméről szóló kiegészítő jegyzőkönyvet.

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége a sajtószolgálatán keresztül közölte, hogy azonosította négy ukrán hadifogoly orosz gyilkosait. „Május második felében a Zaporizzsja megyei Robotine falu közelében az orosz agresszor állam katonái újabb háborús bűnt követtek el: ukrán hadifoglyokat lőttek le. A kivégzést videóra vették. A felvételen látható, hogy négy ukrán katona fegyvertelenül, felemelt kézzel megadja magát, az oroszok arccal lefelé kényszerítik és agyonlövik őket. Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének szakemberei azonosították a háborús bűntett elkövetőit. Kiderült, hogy orosz megszállókról van szó, akik a 42. gépesített lövészezred rohamcsoportjába tartoztak. Ennek a katonai egységnek állandó állomáshelye a csecsenföldi Sali városában található” – fejtette ki az ukrán katonai hírszerzés.

Az ukrán 3. rohamdandár videófelvételt tett közzé a Telegramon, amellyel megerősítették, hogy 250 orosz katonát likvidáltak a szomszédos harkivi régióban. A katonák megjegyezték, hogy egész májusban a dandár egyik zászlóalja, az 1. gépesített zászlóalj drónokkal, géppuskákkal és gránátokkal támadta az oroszokat a térségben.

Jurij Povh, a „Harkiv” elnevezésű hadműveleti-taktikai csapatcsoport szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak megerősítette, hogy a Harkiv megyei Vovcsanszkban egy építkezésen bekerítettek néhány tucat orosz katonát. Hangsúlyozta, hogy számuk nem éri el a négyszázat, mint ahogy azt a Forbes kiadvány írta. Megjegyezte, hogy az orosz megszálló csapatok legénységének létszáma kisebb, általában nem rúg többszáz főre.

Az ukrán vezérkar szerda délelőtti helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők a teljes frontvonal mentén támadnak a nap eleje óta, 42 katonai összecsapás történt. „A Donyeck megyei Pokrovszk felé a megszállók már 13 kísérletet tettek a védelmi vonalak áttörésére” – írta a katonai vezetés.

Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette az 530 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett tíz orosz harckocsit, 48 tüzérségi és négy légvédelmi rendszert, valamint 34 drónt.

Roman Kosztenko, az ukrán parlament védelmi bizottságának ellenzéki elnöke közben az Ukrajinszka Pravdának elmondta, hogy a vezérkar elégedett a mozgósítás jelenlegi ütemével, és ha nyár végéig nem történik különösebb változás, lehetőség nyílik a leszerelésről szóló törvényjavaslat benyújtására a törvényhozás elé.

Andrij Szadovij, a nyugat-ukrajnai Lviv város polgármestere arról tájékoztatott, hogy egy orosz Sahid kamikaze drón csapódott be a város környékén, aminek következtében két helyi lakos megsérült. A déli Herszon megye kormányzói hivatala pedig arról számolt be, hogy az orosz erők Grad rakéta-sorozatvevővel tüzet nyitottak egy kórházra Herszon városában. Anyagi károk keletkeztek, de senki sem sérült meg. Egy lakóházat is eltaláltak a régióban Beriszlav közelében egy faluban, a támadás következtében egy 67 éves nő megsérült.

Az ukrán légierő közölte, hogy az éjjel Ukrajnát támadó 21 orosz Sahid drónból 19-et megsemmisítettek a levegőben.

Donyecki vezetők elleni merényletek vádlottjait ítélrék el Oroszországban

Tizenkét évtől életfogytiglanig terjedő fegyházbüntetésre ítélt az orosz déli körzeti katonai bíróság négy férfit Alekszandr Zaharcsenko, a szakadár „Donyecki Népköztársaság” vezetője és Arszen „Motorola” Pavlov, a Szparta fegyveres egység parancsnokának meggyilkolása miatt szerdán Rosztov-na-Donu városban.

Zaharcsenkót 2018. augusztus 31-én egy donyecki étteremben, Motorolát 2016. október 16-án a lakóháza liftjében robbantották fel. A Zaharcsenko elleni merényletben a testőre is életét vesztette, további 12 ember pedig megsebesült.

A bíróság Alekszandr Pogorelovot – az ügy fővádlottját – életfogytiglani, Alekszandr Tyimosenkót 12 évi, Vaszilij Csurilovot 13 évi, Artyom Jent pedig 17 évi fegyházra ítélte. A nyomozás szerint Pogorelov 2014 júliusa óta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) ügynökhálózatának tagja volt, és a hálózatnak adatokat szolgáltatott ki a donyecki „népi milíciáról”.

Az orosz pénzügyi felügyelet szerdán felvette a Grúz Nemzeti Légió elnevezésű, ukrán oldalon harcoló félkatonai alakulatot a terroristák és szélsőségesek listájára. Hasonlóképpen járt el Tatyjana Lazareva televíziós műsorvezető ügyében, aki ellen az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) korábban a terrorizmus pártolása címén indított büntetőeljárást, amiért a YouTube-csatornáján örömét fejezte ki az orosz városok elleni ukrán dróntámadások miatt.

A Moszkvában szerdán kiadott hadijelentés szerint az orosz hadsereg hatból öt frontszakaszon előrenyomult az elmúlt nap folyamán Ukrajnában, miközben hét ukrán ellenrohamot vert vissza. Az orosz összegzés szerint az ukrán hadseregnek csaknem 1900 katonája esett el, vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén.

A minisztérium a nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett három vezetésipontot (az 5. roham-, valamint 54. és 92. gépesített dandárét), két tábori lőszerraktárt, egy harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, egy amerikai M109-es Paladin és három lengyel Krab önjáró, valamint négy amerikai M777-es vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők tíz rakétáját, három francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 43 drónt.

Szergej Lebegyev, „a mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy Lvivben szerdára virradóra katonai létesítményeket és energetikai létesítményeket ért orosz csapás. Ezek között megemlített egy kétemeletes házat Malecsiv külvárosban, amelyben ukrán katonákat szállásoltak el, és egy kisebb lőszerraktára is volt. Azt mondta, megsérült egy helyi távvezeték egy vagy két tartóoszlopa, de maga a hőerőmű sértetlen maradt. Közölte, hogy a támadás áramkimaradást okozott a városban.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. Donyeckben két civil életét vesztette, egy pedig megsebesült ukrán belövések következtében.

A „kijevi rezsim” gyermekellenes bűncselekményeit vizsgáló orosz parlamenti bizottság szerdán közzétett jelentése szerint a régióban 2022 februárjától 2024 májusáig legkevesebb 178 gyermek vesztette életét, a Donyec-medencei ukrán büntetőművelet kezdete óta pedig 282. A sebesült gyermekek száma 704.

A jelentés szerint a Donyec-medencének az ukrán fél ellenőrzése alatt álló területein 2014 és 2022 szeptembere között 1600 gyermeknek veszett nyoma.

PUTYIN, Vlagyimir; KIM, Dzsongün
Kim Dzsongün elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (j) Vlagyimir Putyin orosz elnököt fogadja Phenjanban 2024. június 19-én
Fotó: Gavriil Grigorov / Forrás: MTI/AP/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat

Ukrán parancsnok: Ukrajna végleg veszíteni fog, ha nem történik változás

Ukrajna vesztésre áll az Oroszországgal vívott konfliktusban, és végleg veszíteni fog, ha nem történik változás 

– hangoztatta Dmitro Kuharcsuk, az ukrán fegyveres erők 3. önálló rohamdandárja második rohamzászlóaljának parancsnoka szerdai interjújában.

„Jelenleg vesztésre állunk. Ez nyilvánvaló. Területeket veszítünk, a legjobb embereket veszítjük el”

– mondta Kuharcsuk az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportálnak adott interjújában.

A katonatiszt szerint most jutottak „a legkritikusabb szakaszba”, mert bekövetkezett az „elgyengülés pillanata”. Ebben a helyzetben „az emberek újra azt fogják hinni, hogy a fronton stabilizálódott a helyzet, (...) (pedig) nincs egység a társadalomban”.

Úgy vélekedett, hogy az ukrán fegyveres erők „kizárólag a lövészárkokban lévő emberek lelkesedésére” támaszkodva tartják magukat, de már ők is nagyon kimerültek. „Innen csak rosszabb lesz a helyzet, ha nem történik változás” – tette hozzá. „A lopakodó offenzíva, amelyet az ellenség jól csinál, nemcsak kellemetlen, hanem kritikus következményekkel járhat számunkra” – figyelmeztetett.

Szerinte az ukrán társadalom valójában nem vesz részt abban, ami történik. „Nem azt mondom, hogy mindenkinek háborúba kell mennie, bár lehet, hogy előbb-utóbb mindenkinek kell – férfiaknak és nőknek egyaránt” – fogalmazott.

Mint kifejtette, az emberek nem szeretnek kilépni komfortzónájukból, beleértve a mentális komfortzónát is. Azt is megjegyezte, hogy nem látja a fokozott mozgósítás eredményét.

A lap kérdésére, hogy hol találják meg a mozgósítási forrást, azt válaszolta: „Az irodákban”.

Hozzátette: az államnak át kellene gondolnia a polgárokhoz való hozzáállását, „teljesen meg kellene változtatnia szemléletét”. Akkor véleménye szerint „nem kell majd mobilizációs erőforrást keresni, az magától meglesz”. „Ha ez nem történik meg, ha nem vonják le a következtetéseket, ha nem dolgoznak a hibákon, akkor ezt a háborút el fogjuk veszíteni” – zárta szavait a katonatiszt.

Putyin titkos ügynökei eláraszthatják Németországot

A németek meg vannak győződve arról, hogy több orosz kém is él köztük. Németország Alkotmányvédelmi Hivatala szerint ugyanis nagyon magas a veszélye annak, hogy Putyin titkos ügynökei a német polgárok között dolgoznak és élnek – írja a VG.

A német Alkotmányvédelmi Hivatal hivatal szerint 

nagyon magas a veszélye annak, hogy orosz kémek lepik el Németországot. 

A Bild szerint Vlagyimir Putyin titkosügynökei legálisan tartózkodnak Németországban, lakóhelyüket pedig hírszerzési központokként használják, ahonnan kémtámadásokat indítanak nagykövetségek ellen. A német lap szerint megpróbálják behálózni a politikusokat és a nagy cégeket, hogy háttérinformációkat tudjanak meg.

A svéd parlament jóváhagyta az Egyesült Államokkal kötött katonai megállapodást

A svéd parlament kedden késő este jóváhagyta az Egyesült Államokkal való katonai együttműködésről szóló vitatott megállapodást – jelentette a svéd közszolgálati televízió (SVT) szerdán.

A megállapodás szabályozza az amerikai katonai jelenlét konkrét feltételeit Svédországban.   

Az SVT idézte Pal Jonson svéd védelmi minisztert, aki szerint a megállapodás egy válság vagy háború esetén jelentősen javítaná az amerikai támogatás feltételeit.   

Stockholm és Washington decemberben kötötte meg a védelmi megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy az amerikai csapatok 17 svédországi katonai létesítményt használhassanak, beleértve repülőtereket, haditengerészeti bázisokat és szárazföldi csapatok állomáshelyeit.   

A megállapodás az amerikai csapatok gyakorlatozásán kívül lehetővé teszi katonai személyzet és felszerelések telepítését is.   

A megállapodást bírálók aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a szerződésben nem foglalkoznak a nukleáris fegyverek állomásoztatásával. A svéd kormány közölte, hogy Svédország jól ismert és tiszteletben tartott álláspontja szerint békeidőben tilos a nukleáris fegyverek jelenlétét az ország területén.   

A sok éven át katonaileg semleges Svédország a szomszédos Finnországgal együtt Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját követően NATO-tagságért folyamodott, és március 7-én csatlakozott a szervezethez.

Teljes támogatást ígért Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz az észak-koreai vezető

Teljes támogatást ígért Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz szerdán Kim Dzsong Un észak-koreai vezető a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott egyeztetésén Phenjanban.

PUTYIN, Vlagyimir; KIM, Dzsongün
Kim Dzsongün elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (j) Vlagyimir Putyin orosz elnököt (j2) fogadja a phenjani nemzetközi repülőtéren 2024. június 18-án
Fotó: Gavriil Grigorov / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat

„A világ egyre gyorsabban változik; ebben a helyzetben az a célunk, hogy szorosabbra fűzzük az együttműködést Oroszországgal és kormányával” – tette hozzá orosz hírügynökségek közlése szerint. „Teljes támogatásáról és szolidaritásáról” biztosította „az orosz kormányt, hadsereget és népet az Ukrajnában a szuverenitás, a biztonsági érdekek és a területi egység megvédésének érdekében folyó különleges hadművelet végrehajtásában”.   

Hozzátette, hogy a Moszkva és Phenjan közötti jelenlegi kapcsolatok még az egykori szovjet–észak-koreai viszonynál is szívélyesebbek, továbbá méltatta Oroszország szerepét „a világ stratégiai stabilitásának és egyensúlyának fenntartásában”.   

A KCNA észak-koreai állami hírügynökség aláhúzta, hogy a phenjani vezetés szerint a két ország partnersége felgyorsítja a többpólusú világrend kiépülését.

PUTYIN, Vlagyimir; KIM, Dzsongün
Kim Dzsongün (j2) Vlagyimir Putyin orosz elnököt fogadja Phenjanban 2024. június 19-én
Fotó: Gavriil Grigorov / Forrás: MTI/AP/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat

Vlagyimir Putyin – aki négyszemközt is egyeztetett az észak-koreai vezetővel – köszönetet mondott a támogatásért, és bejelentette: a felek új, a kapcsolatok további mélyítését célzó egyezményt fognak aláírni. Leszögezte: mind Moszkva, mind Phenjan „küzd az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek imperialista, hegemóniára törekvő politikája ellen”.

PUTYIN, Vlagyimir; KIM, Dzsongün
Kim Dzsongün elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) megbeszélést folytat Phenjanban 2024. június 19-én
Fotó: Gavriil Grigorov / Forrás: MTI/AP/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat

Az orosz elnököt – aki a Kreml korábbi bejelentése szerint Vietnamba utazik tovább – a látogatásra elkísérte több magas rangú orosz tisztségviselő, köztük Szergej Lavrov külügyminiszter, Gyenyisz Mantrurov belügyminiszter-helyettes, Andrej Belouszov védelmi miniszter, valamint külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov.   

Huszonnégy év óta ez Putyin első észak-koreai látogatása. Tavaly szeptemberben az orosz Távol-Keleten találkozott Kim Dzsong Unnal.   

Dél-Korea külügyminisztériuma közleményében „súlyos aggodalmának” adott hangot a mostani látogatás miatt, és aláhúzta: a térség feszültségét tovább mélyíti a Moszkva és Phenjan közötti katonai együttműködés. A tárca hozzátette, hogy ez Kína érdekeivel is szembemegy, és sürgette Pekinget, hogy vállaljon közvetítő szerepet a Koreai-félsziget atommentesítése érdekében.   

A szöuli kormány többször Phenjan szemére vetette azt is, hogy fegyverekkel látja el Oroszországot: Sin Vonsik dél-koreai védelmi miniszter a múlt héten azt mondta, Észak-Korea csaknem ötmillió tüzérségi lövedéket szállíthatott már Oroszországnak, és Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan még további szállítmányokat fog kérni közelgő phenjani látogatásán.   

Moszkva és Phenjan tagadja a fegyverszállításokkal kapcsolatos állításokat.

Fokozódó orosz támadások Luhanszkban

Az orosz csapatok fokozzák a támadásokat Luhanszk határán azzal a céllal, hogy elfoglalják a szomszédos harkivi területen lévő Borova falut – közölte június 18-án az ukrán 3. rohamdandár. Borova mintegy 35 kilométerre délre fekszik Kupjanszktól és mindössze 20 kilométerre nyugatra a luhanszki területen húzódó frontvonaltól – írta a The Kyiv Independent. 

Az oroszok szerint ezért nem lesz Ukrajna NATO-tag

Ukrajna soha nem fog csatlakozni az Észak-atlanti Szövetséghez – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ-nek adott interjújában.

A miniszterhelyettes Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentéseit kommentálta, miszerint 

Ukrajna katonai blokkba való belépésének feltétele az Oroszországi Föderációval való konfliktusban aratott győzelem lesz: „Ez azt jelenti, hogy ez soha nem fog megtörténni”. 

„Remélem, hogy Stoltenberg úr ezt megérti” – tette hozzá.

Több ezer orosz katona tagadta meg a harcot

Több mint tízezer orosz katona ellen indult eljárás, mert megtagadták, hogy Ukrajnában harcoljanak. A Mediazona a katonai bíróságok online adatait felhasználva 10 025 ilyen esetet dokumentált 2022 szeptembere óta, amikor a Kreml bejelentette a mozgósítás első hullámát – számol be róla a The Kyiv Independent.

Robbanások Lembergben

Robbanásokat hallottak Lembergben helyi idő szerint ma hajnali 4 óra körül – jelentette a Suspilne. A város polgármestere, Andrij Szadovij elmondta, hogy egy 70 éves orosz férfi megsebesült, kórházba került. Korábban az ukrán légierő több Shahed típusú drónra figyelmeztetett, amelyek Ukrajna nyugati területei felett repültek az éjszaka folyamán.

Ez történt kedden:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában