Itt a lehetőség, hogy beszélgessen jövőbeli önmagával

Az időgép feltalálása helyett a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói mesterséges intelligenciával működő chatbotot fejlesztettek, ami szimulálja a felhasználó idősebb énjét. A chat robot olyan megfigyeléseket és bölcsességeket oszt meg vele, amikhez csak nagyobb élettapasztalattal jutna. A fejlesztés célja, hogy az embereket ösztönözzék, már ma jobban gondoljanak arra, kivé szeretnének válni holnap.

A monitor a fiatal felhasználókat digitálisan megöregítve, kissé ráncos, fehér hajú, idős embereknek mutatja. A chatbot a felhasználó jelenéből és múltjából generál hihető szintetikus emlékeket.

„A cél a hosszú távú gondolkodás kialakítása és a viselkedés támogatása” – mondta Pat Pataranutaporn, a Future You projekten dolgozó MIT Media Lab kutatója. „Ez a segítség arra ösztönözheti az embereket, hogy bölcsebb döntéseket hozzanak a jelenben, amelyek jó irányba viszik hosszabb távon az életüket.”

Egy diák, aki biológiatanár szeretne lenni, megkérdezte a chatbotot – vagyis saját magának a 60 évesre szimulált változatát –, hogy mi lesz karrierjének legértékesebb pillanata. A chatbot nyugalmazott bostoni biológiatanárként válaszolva felidézte azt a pillanatot, amikor segített egy küszködő diáknak feljavítani az osztályzatait. „Örömteli volt látni, hogy a diákom arca felragyogott a büszkeségtől” – mesélte neki a chatbot.

Mielőtt beszélgetnének a chatbottal, a felhasználóknak először egy sor önmagukkal, barátaikkal és családtagjaikkal kapcsolatos kérdésre kell válaszolniuk, hogy kiderüljenek az őket formáló múltbeli tapasztalataik és az általuk ideálisnak elképzelt jövőjük. Ezután feltöltenek egy portréfotót magukról, amelyet a program digitálisan öregít, hogy egy 60 éves felhasználó képét hozza létre.

Ezután a program a felhasználó válaszaiból kinyert információkat egy nagy nyelvi modellbe (LLM) táplálja, amely gazdag szintetikus tudást és emlékeket generál a szimulált idősebb én számára: így támaszkodnak majd a chatbot gondolatai egy koherens élettörténetre.

A rendszer utolsó része maga a chatbot, amelyet az OpenAI GPT3.5 vezérel.

Pataranutaporn már többször is beszélgetett „jövőbeli énjével”, s azt mondta, talán a legerőteljesebben az hatott rá, mikor a chatbot emlékeztette, a szülei nem lesznek vele örökké, ezért töltsön velük minél több időt, amíg még teheti.

A „jövőbeli én” nem jósol, hanem az általunk megadott információk alapján építi fel potenciális jövőbeli önmagunkat. A kérdőívre adott válaszok megváltoztatásával pedig különféle jövők jöhetnek létre.

A projektről készült, előzetesen lektorált tudományos tanulmány szerint a 344 önkéntes bevonásával végzett kísérletek azt mutatják, a chatbottal folytatott beszélgetések nyomán az emberek kevésbé aggódtak, és segített nekik a jövőbeli énjükkel való társalgás. Úgy érezték, jobb döntéseket kell hozniuk az életükben, mondta Pataranutaporn, számos kedvező elhatározásra jutottak a konkrét célokra való összpontosítástól és a rendszeres testmozgástól kezdve az egészséges táplálkozáson át a takarékoskodásig.

Ivo Vlaev, a Warwicki Egyetem viselkedéstudományi professzora szerint az emberek nehezen tudják elképzelni saját jövőjüket, de ennek kreálása kitartásra, egészségesebb életmódra és körültekintőbb pénzügyi tervezésre ösztönözheti őket. Az MIT projektet a viselkedéstudományi elvek „lenyűgöző alkalmazásának” nevezte.