A hazai előadó-művészet krémje Szegeden tanácskozik - Galéria

A színházak és előadóművészeti szervezetek vezetői és munkatársai, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), a Magyar Teátrumi Társaság, a minisztérium, a hazai szabadtéri színházak, táncművészeti szervezetek, zenekarok, bábszínházak és érdekvédelmi szervezetek képviselői Szegeden gyűltek össze pénteken, hogy az Országos Színházi Évadnyitó 13. konferenciáján széles körű párbeszédet folytassanak az előadóművészeti színteret érintő kérdésekről és kihívásokról, mint a biztonságos működés, a változó jogi és gazdasági környezet hatásai, a színházi nevelés, a mecenatúra és a fenntarthatóság. 

A konferencia résztvevőit házigazdaként Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok főigazgatója köszöntötte házigazdaként. 

Kiss János, az MMA alelnöke köszöntőjében rámutatott, hogy a színházak irányítása jóval több egy művészeti közösség iránti elkötelezettségnél, a színházigazgatók egy-egy régió egészének kultúrájára gyakorolnak markáns hatást. A konferencia fontos céljaként említette annak a témának megvitatását, hogy hogyan lehet javítani a színházi alkotóközösségek helyzetén, majd a kulturális TAO-rendszer újragondolását szorgalmazta. 

Egyedülálló a hazai kulturális programháló 

Vidnyánszky Attila, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke, a Nemzeti Színház igazgatója a magyar néző dicséretével nyitotta gondolatait, aki megfogalmazása szerint kíváncsi, aki szereti a színházat, és akinek köszönhetően lehet Magyarországon ilyen színes színházi élet a Covid, a gazdasági válság és a háború ellenére is. 

– A nézők rajongása kötelez bennünket a megfelelő minőségű színházi előadásokra. Közös harcunk iránya kell, hogy legyen az igénytelenség, a silányság, a színházhoz nem méltó megszólalásokkal szemben. Ez a néző megérdemli, hogy komolyan vegyük, hogy ne mondjunk róla olyasmit, hogy már képtelen egy összetett mondatot befogadni. Megérdemli, hogy bátrak legyünk a darabválasztásokkal, a megszólalási módokkal – fejtette ki, majd hozzátette, a fenntartók feladata pedig megteremteni a nézőkhöz méltó infrastrukturális feltételeket, közös ügynek minősítette a színházfelújítási program folytatását.

Rámutatott, hogy Magyarország olyan szerteágazó kulturális programhálóval rendelkezik, amely külföldön példa nélküli, utalván ezzel többek között a Vitéz László, a Lázár Ervin, a Csontváry és a Déryné programokra, amelyek a különböző korosztályoknak biztosítanak ingyenes lehetőséget arra, hogy kulturális programokon vehessenek részt. Kiemelte a felsorolásból a legújabb országos programot is, amely a KultUP nevet viseli, és kimondottan a középiskolásokat szólítja meg. 

Színházi témanapot rendeznek a középiskolákban

A KultUP program részleteiről Kiss Domonkos Márk, a Déryné program ügyvezetője számolt be a konferencia résztvevőinek. Elmondta, hogy a cél az összes hazai középiskolás megszólítása a Nemzeti Alaptantervhez kapcsolódva dráma- és élménypedagógiai programokkal, komplett, iskolai témanappal. A KultUP programot másfél évvel ezelőtt indították útjára, ez idő alatt 137 középiskolában – többek között Szegeden és Szentesen – csaknem ötvenezer diákot értek el, érzékenyítettek az előadóművészetek befogadására és megszeretésére. Minden tanév végén egy nagyszabású, nyári eseménnyel zárul a program, amely a tehetségkutató versenyek, a nyári táborok és a fesztiválok hangulatát ötvözi. 

A KultUP program egyik részét az iskolai témanapok adják tantermi színházi előadásokkal, rendhagyó tanórákkal és előadóművészeti versennyel. A másik pillér egy online felület, ahol vetélkedők és oktatási segédanyagok érhetők el. 

Először kapja nő a Kaszás Attila-díjat 

Este a Szegedi Nemzeti Színházban rendezik meg az Országos Színházi Évadnyitó gáláját, amelynek keretében Balla Eszter, Ecsedi Erzsébet vagy Tóth Ildikó megkapja a közönség és a szakma elismerését egyaránt tükröző Kaszás Attila-díjat. A díj történetében először kapja színésznő a rangos kitüntetést.