Bedő Árpádot az ÁVH vallatta

A közelmúltban hirdették ki a Rubicon Intézet „A 20. századi magyar történelem új szemszögből” című pályázatának nyerteseit. Több mint száztíz pályamű érkezett, a szegedi történész, Tóth Marcell tanulmánya, az „Egy vitéz ecetgyáros és a XX. század magyar sorsa” megosztott negyedik-ötödik helyezést ért el. A Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Megyei Levéltárának munkatársa maga is hangsúlyozta: olyan ember életútját meséli el, akinek élettörténete a XX. századi magyar polgárság sorsának tipikus példája lehetne.

Kötettel szeretne emléket állítani a szegedi vitézeknek, kutatás közben bukkant több olyan ember életútjára, amelyek megérdemelnének részletesebb tanulmányt.

– Közéjük tartozott Bedő főhadnagy is, akinek neve több tanulmányban is felbukkant, mint egy koncepciós per áldozatáé

– mesélt Tóth Marcell lapunknak.

Kilenc évet kapott az ecetgyáros

Bedő Árpád, ahogy az írásból is kiderül, Erdélyben, Tordán született 1898-ban. Az első vi­lágháború végén kapott hadnagyi rangot. Katona maradt, a Székely Hadosztály tagjaként esett román fogságba, ahonnan Szegedre szökött – 1920 márciu­sában jelentette be a hatóságoknak, hogy itt kíván élni. 1933-ban tette le a vitézi esküt. Szege­­di üzeme, a Tu­­rul ecetgyár a Boross József utcában működött. A második vi­­lágháborúba tartalékosként munkaszolgálatos parancsnoknak hívták be, emberségesnek ismerték. 1946-ban visszakapta az ecetgyárat, amit azonban 1950-ben államosítottak.

Tóth Marcell elmondta: Bedő sok sors­­társával együtt joggal volt elégedetlen, és ez tettekre sarkallta. Részt vett a „Kereszt és Kard” összeesküvésben. Őt 9, fiát 8 év fegyházra ítélték, lánya várandósan négy hónapot kapott.

Brutális vallatást kellett elszenvednie

– A megyei levéltárban őrzött peranyag és más szerzők tanulmányai mellett a lánya, Bedő Zsuzsanna 1996-ban megjelent visszaemlékezéséből indultam ki. Ezek alapján az a kép rajzolódott ki bennem, hogy pár tucat helyi valóban a rendszer ellensége volt, de ebből hatalmas, nemzetközi kapcsolatokkal bíró szervezkedést az ÁVH szegedi osztályának emberei kreáltak. A gyanúsítottak ellen brutális erőszakot alkalmaztak, idősebb Bedő Árpád is csak így vallotta be a nonszensz vádakat

– tudtuk meg a történésztől.

A szegedi vitézeket kutatja

Bedő életútjának kutatásánál rendelkezésre álltak levéltári források, a hagyaték egy része is Marcellhez került.

– Kiderült, egy volt kollégám ismerte őt. Az ő néhány személyes mondatát helyeztem a munka végére, mert az is fontos, hogy mit őrzünk meg az emlékezetünkben. Ezért is lenne fontos számomra, hogy más szegedi vitézek leszármazottjait, vagy hagyatékuk őrzőit is felkutassam. Kérném, hogy a [email protected] címen jelentkezzenek azok, akik tudják segíteni a munkámat.