2024.09.04. 07:00
A vízhiány egyre súlyosabb
Drasztikusan csökkent idén nyáron a csapadék mennyisége Szegeden és Csongrád-Csanád vármegyében. Júliusban a sokéves átlag fele, augusztusban mindössze a tizede hullott a területre. A vízhiány és az extrém hőhullámok nemcsak a szántóföldeken okoznak egyre súlyosabb problémákat. Az aszály a városokban is pusztít.
Mintha megbolondult volna a természet. Az extrém aszály miatt Ásotthalomon halastavak száradtak ki, és a vízhiány Szegeden is „berúgta az ajtót”. Már augusztusban egyre több helyen megsárgult, elszáradt falevelek borították vastagon a talajt. A fák a teljes kiszáradás ellen úgy próbálnak meg védekezni, hogy a lombkoronájuk egy részétől „megszabadulnak”. Az életet adó eső idén nyáron már egyre ritkább vendég volt a településen. A város ivóvíz-ellátása azonban nincs veszélyben.
Extrém vízhiány
Júliusban Szeged környékén 15 milliméternyi csapadék hullott összesen és a megyei területi átlag (31 mm) is csak a sokéves területi átlag (62 mm) felét érte el. Augusztus hónapban az aszályhelyzet tovább súlyosbodott, az extrém hőmérsékleti viszonyok mellett a csapadék mennyisége tovább csökkent. Szeged környékén és a megyében 5 milliméter volt a csapadék területi átlaga, amely töredéke, csak 11 százaléka az augusztusi sokéves átlag értékének (47 mm)
– tudtuk meg Kozák Pétertől, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) igazgatójától.
Miközben Szeged és környéke az aszálytól szenved, a föld legnagyobb és legszárazabb sivatagában, a Szaharában a szokásos havi csapadékmennyiség jóval több mint ötszöröse hullhat szeptemberben.
Kiszáradnak a városi fák
A folyók vízhozama is csökkent, a Maroson és a Tiszán az átlagosnál 80-100 centiméterrel alacsonyabb vízállások alakultak ki.
A szélsőségesen magas hőmérsékleti viszonyok és az alacsony csapadékmennyiség hatására a talajok vízkészlete egészen a holtvíztartalomig csökkent már július közepére, ami talajtípustól függően 50-150 milliméternyi vízhiányt jelentett a talajok felső 75 centiméteres rétegében
– tette hozzá az ATIVIZIG vezetője.
Már nagy a baj, ha a szakemberek holtvíztartalomról beszélnek! Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a talaj kiszáradt, a vízhiány miatt a növényeken a tartós hervadás jelei figyelhetők meg.
Eső kincs, nem szennyvíz
– A meteorológiai mérések kezdete óta nemcsak az országban, hanem Szegeden is a legmelegebb júliust, és nagyon úgy néz ki, a legmelegebb augusztust tudjuk a hátunk mögött. Sajnos, minden arra mutat, hogy a jövőben ezek a jelenségek egyre gyakoribbakká válnak – nyilatkoztak lapunknak Gulyás Ágnes, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének adjunktusa.
Azok a fák vannak veszélyben, amelyeknek nagyon sekély a gyökere – például a fenyők, nyírek, tuják – , azok kiszáradnak. Azok a fák is megszenvedik az extrém hőhullámokat, amelyek gyökere 75 centiméternél mélyebbre nyúlik. Talán még találnak vizet, de stresszként élik meg a rettenetes hőséget, az erős UV-sugárzást és szárazságot, ezért kezdett el egy hónappal korábban hullani a fák levele.
Szemléletváltásra van szükség. Tudatosítani kell mindenkiben, hogy az eső kincs! Olyan beavatkozásokra van szükség, amik a csapadékvizet megtartják, visszatartják a városokban, és nem a csatornákon vezetjük ki minél gyorsabban. Egyre inkább arra kell berendezkedni, hogy az esőt mindenféle lehetséges módon betározzuk, és tartsuk meg azokra az ínséges időkre, amiket most is élünk
– hangsúlyozta a kutató.
