Hát elkezdődött…

Végre, végre. Nagyon vártam már a péntek estét, de persze sokkal jobban vártam a mai napot, mert bár minden alkalommal nagyon látványos a megnyitóünnepség, sokkal látványosabb, érdekesebb, és számomra sokkal szórakoztatóbb is minden, ami ezután történik.

Igen, nyilvánvalóan az olimpiáról beszélek. Ahol persze magyar szempontból már a megnyitó előtt is elkezdődtek a sportesemények, a lány kézilabdázók teljesen vállalható, háromgólos vereséget szenvedtek a házigazda és nem mellesleg címvédő franciáktól még csütörtökön este. De mától aztán beindul a nagyüzem: asztalitenisz, evezés, kerékpár, férfi kézilabda, lovaglás, ökölvívás, sportlövészet, tenisz, torna, úszás, vívás, női vízilabda, és ezek csak a magyar érdekeltségű mai események. Úszásban és vívásban ma este már döntőket is rendeznek, reméljük mindkét sportágban magyar érmekkel. Hagyományosan legalábbis a két sportág valamelyikéből szokta hazánk megszerezni az első aranyérmet, reméljük ez most sem változik meg.

Mindenkinek ajánlom figyelmébe az öttusaversenyt. Nemcsak a magyar érdekeltség miatt, hanem azért is, mert most láthatjuk utoljára lovaglással. Pierre de Coubertin alighanem forog a sírjában. És nem gondolnám, hogy vigasztalja őt az, hogy a breaktánc bekerült az olimpia programjába. Nem mondom, látványos mozgásforma, de akkor már miért nem az akrobatikus rock and roll került ide? Szerintem a sportértéke nagyobb, és legalább olyan látványos.

Persze, a világ végéig is lehetne vitatkozni azon, hogy melyik sportág kerüljön be, vagy ki. Nyilván kismillió érvet lehet felhozni mindegyik ellen és mellett is. Engem az bánt, hogy a végső érv legkevésbé sem a sportról szól, hanem a pénzről.

Mindenesetre amíg nincs beleszólásunk, addig is tudunk szurkolni.

Ria, ria, Hungária!