Olimpia

Amikor ezeket a sorokat írom, még nem tudjuk, hogy kijutott-e az olimpiára a férfi kézilabdaválogatott. A mindent eldöntő mérkőzés lapzártánkkor kezdődik, az ellenfél Portugália.

A helyszínen volt szerencsém végigszurkolni a Tunézia és a Norvégia elleni meccseket. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy egyszer menjen el egy olyan sporteseményre, ahol magyar versenyzőknek, magyar csapatoknak lehet szurkolni. Fergeteges a hangulat, ezt már a lengyelek elleni, Szegeden játszott felkészülési meccsen is megállapítottam. Még nagyon sok évvel ezelőtt a Maty-éren egy ifjúsági kajak-kenu világbajnokság néhány futamát néztem végig, akkor is elképesztő volt, amit a magyar szurkolók produkáltak. De szombat este a norvégok ellen a tatabányai kézilabdacsarnokban komolyan földöntúli élmény volt.

A cukiságversenyt egyébként az az öt év körüli kislány nyerte, aki portugál mezben volt. A Portugália-Tunézia meccs alatt fel-alá szaladgált a lépcsőn, de senki nem szólt hozzá, csak mosolyogtunk rá, mert meggyőződésünk volt, hogy úgysem értené. Aztán egyszer csak elkezdett kiabálni: anya, anya, nézd milyen ügyes vagyok! Ezután derült ki, hogy az édesanyja magyar, az édesapja pedig portugál. A kislánynak magyar és portugál meze is van, és szombat este még nem döntötték el, hogy a kicsi melyiket veszi fel vasárnap.

Én ezt néhány óra múlva megtudom, néhány további órával később pedig az is kiderül, hogy 2012 után kijut-e az olimpiára a magyar férfi kézilabdaválogatott. Remélem, együtt kiszurkoljuk!