2024.08.04. 10:34
Rabszolgaság, emberkereskedelem, prostitúció
Bár a történelem során többször is betiltották, továbbra is él a rabszolgaság 21. századi formája: az emberkereskedelem, például a kényszermunka. Csongrád-Csanád vármegyében sem ismeretlen a rabszolgaság ezen formája. Az elmúlt években emelkedett az ezzel kapcsolatos büntetőeljárások száma, de a szakemberek szerint sok bűncselekmény homályban marad, azaz nem jut a hatóságok tudomására.
A rabszolgák köztünk élnek. Talán Ön is nap, mint nap elmegy egyikük mellett és észre sem veszi, hogy az emberkereskedelem, a 21. századi rabszolgaság egyik áldozatát látta. De Coll Ágnes, a Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem elleni küzdelem programjának vezetője szerint szinte minden magyar településen élnek rabszolgák.
– Nehéz lenne megmondani, hogy Magyarországon hány áldozatról beszélhetünk. A rendőrség egy év alatt 4-500 rajtaütést hajt végre, tehát minden napra jut több mint egy eset. Néhány éve Szarvason – ahol alig több mint tízezren élnek – 150 ház körül élő rabszolgát számoltak össze – nyilatkozta a Délmagyarországnak. De Coll Ágnes 15 éve küzd a modern kori rabszolgaság ellen. Az Igazságügyi Minisztérium felkérésére az egyik szerzője volt 2020-ban annak a jelentésnek, ami az emberkereskedelem magyarországi helyzetét mutatta be.
A rabszolgaság többféle arca
A Baptista Szeretetszolgálat munkatársai a rendőrséggel együttműködve, 2003 óta mentik a pokolból az áldozatokat, hogy egy második esélyt, egy emberhez méltó életet adjanak nekik. Legyen szó prostitúcióra kényszerített nőkről, „csicskaként”, házi rabszolgaként tartott férfiakról, vagy olyan idős, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyekről, akiket a nyugdíjuk miatt tartanak fogva.
– Azt tapasztaljuk, hogy azok válnak általában áldozattá, akiknek már a gyermekkorukban jelen volt a bántalmazás. Ez lehetett verbális vagy fizikai bántalmazás, szexuális abúzus. Általában egy működésképtelen család van mögöttük, bántalmazó vagy kábítószer-használó, esetleg hajléktalan szülőkkel. Az áldozattá válásban gyakran közrejátszik a szegénység is – hangsúlyozta De Coll Ágnes.
A bevételből luxusban éltek
Kezdetben úgy indult, mint egy tündérmesében, persze a szőke herceg nem fehér lovon, hanem autón érkezett. Viszont a mindent elsöprő szerelemről beszélt és egy jobb életről, ami kiutat jelent a szegénységből. A tündérmeséből azonban rémálom lett.
A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség júliusban emelt vádat azzal a nyolc békés vármegyei, valamit egy makói férfival szemben, akik éveken keresztül prostitúcióra kényszerítettek tizenöt kiszolgáltatott helyzetben lévő nőt. Előfordult, hogy itthon, Magyarországon, vagy Németországban futtatták őket, de legtöbbször Dánia fővárosába, Koppenhágába vitték, és internetes szexpartner-kereső oldalakon hirdették áldozataikat. Ha valaki ellenkezett, életveszélyesen fenyegették, verték, megalázták. Amit kerestek, elvették tőlük, miközben futtatóik luxusban éltek.
A rendőrségi rajtaütés során készpénzt, aranyékszereket, járműveket foglaltak le, és zár alá vettek több ingatlant, köztük egy kulcsrakész, új építésű társasházat is. A férfiakat minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntettével, valamint kitartottság bűntettével vádolják.
Mindez csak a jéghegy csúcsa
– Az emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyek száma az elmúlt 4-5 évben emelkedett, éves átlagban Csongrád-Csanád vármegyében 9-10 nyomozás zajlik – nyilatkozta a Délmagyarországnak Szanka Ferenc megbízott főügyészhelyettes, aki szerint mindez csak a jéghegy csúcsa.
– Jellemzően a prostitúcióval összefüggő emberkereskedelem miatt indulnak eljárások, elvétve, évente egy-két olyan üggyel találkozunk, amiben kényszermunkáról van szó. Biztos, hogy sokkal nagyobb a valós bűncselekményszám, de azt is tudni kell, hogy jellemzően a prostitúcióval összefüggő emberkereskedelem elkövetési helye külföld – hangsúlyozta a Csongrád-Csanád vármegyei megbízott főügyészhelyettes.
Idős férfiből rabszolga lett
Az a mindszenti házaspár is luxusban élt, akikre még márciusban csaptak le a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság munkatársai. Akkor a házaspár fiát és egy velük élő nőt is őrizetbe vettek az egyenruhások. A gyanú szerint a csendes kisvárosban élő család csaknem három éve futtatott nőket Németországban és ezzel nagyjából 300 millió forintot kerestek. A pénzből egy kávézót is üzemeltettek Mindszenten, ahol a rajtaütéskor egy idős férfit találtak a nyomozók. Valószínűleg ő is áldozat volt, rabszolga: a család évtizedek óta ház körüli munkára kényszeríthette. A família tagjait emberkereskedelemmel és kényszermunkával, valamint üzletszerű kerítéssel gyanúsítják.
Érzelmi függésben tartják
– Nagyon sok a kiszolgáltatott élethelyzetben élő ember, amikor például valaki elveszti a szüleit, vagy valamilyen oknál fogva idő előtt – akár fiatalkorúként eljön – otthonról. Gyakori, hogy ezeknek a személyeknek, akiknek nincs semmilyen más egyéb bevételi forrásuk, könnyen szerezhető jövedelmet, akár külföldi munkát ígérnek. Először nem is biztos, hogy egyértelmű, hogy prostitúcióról lenne szó, amikor pedig kiderül, akkor az otthonuktól több száz, több ezer kilométerre vannak egyedül fiatalkorúként. Nőként, lányként és abból a helyzetből, ha akarnának se tudnának szabadulni. Sokszor érzelmi függésben vannak az elkövetőkkel szemben, hiszen a loverboy-módszerrel hálózzák be őket, azaz a futtató elhiteti vele, hogy szereti és gondoskodik majd róla – folytatta Szanka Ferenc.
Nemet mondott, félholtra verte
Ha a szép szavak nem használnak, jön a rideg valóság. Egy 26 éves karcagi férfi azért vert félholtra egy kiskorú lányt, mert nem akart prostituált lenni. Órákon keresztül olyan brutálisan bántalmazta, hogy a lány életveszélyes sérüléseket szenvedett.
Gyomorforgató dolgokat művelt az a Csongrád-Csanád vármegyében élő férfi is, aki erőszakkal, fenyegetéssel kényszerítette prostitúcióra gyermekei édesanyjait. A Frankfurtban és Lipcsében dolgoztatott három nő 12 gyermeket szült a stricinek, akikre itthon a férfi élettársa vigyázott, ezzel is sakkban tartva őket. A rendőrségi rajtaütés során a futtató egyik tanyáján három kiszolgáltatott helyzetben lévő férfit találtak, akiknek az állatok etetése, itatása, gondozás volt a feladatuk. Fizetést persze nem kaptak, csak némi ételt, cigarettát és fekhelyet.
Sóvárognak valaki szeretetéért
– Általában azt látjuk az áldozatoknál, hogy mivel nem alakultak ki az egészséges és biztonságos kötődéseik gyermekkorukban a családjukhoz, ezért mindig keresnek valakit, akihez érzelmileg tudnak kötődni. Egy olyan személyt, aki szeretet, szerelmet ígér. Ez ugyanúgy igaz azokra, akiket végül prostitúcióra kényszerítenek, vagy bármilyen más módon leigáznak. Az elkövetők visszaélnek ezzel a sóvárgással. Elhitetik velük, hogy ők lesznek a párjuk, a szerelmük, a családjuk, a bárki, aki gondoskodik róluk, de ez végül nem így szokott végződni
– mondta De Coll Ágnes, a Baptista Szeretetszolgálat programvezetője.
Telefonközelben a segítség
Az Európai Unióban az emberkereskedelem áldozatainak többsége nő és lány, akiket elsősorban prostitúcióra kényszerítenek. Terjed a kényszermunka is, a férfi áldozatok száma az elmúlt években megduplázódott, az áldozatok 15 százaléka pedig még csak gyermek. Az Európai Parlament egy 2016-os felmérése szerint világszerte több mint 20 millió embert kényszerítenek szexuális munkára, vagy zsákmányolnak ki más módon, évente mintegy 117 milliárd euró profitot termel ez a piac.
De Coll Ágnes arra emlékeztetett, hogy bármelyik kiszolgáltatott helyzetben élő személy – legyen szó emberkereskedelem vagy családon belüli erőszak áldozatáról – segítséget kérhet az éjjel-nappal elérhető és ingyenesen hívható 80/205-520 számon. Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat munkatársai szükség esetén az elhelyezéséről is tudnak gondoskodni.
