Levéltetű is kellett a győztes mézhez

Öttömösi mézet díjaztak a közelmúltban Lengyelországban. Az öttömösi önkormányzat delegációja Lengyelországban, Zakopanéban az Európai Termékek Regionális Vásárában járt, ahol az öttömösi Molnár család erdei mézét a Legjobb Élelmiszer Termékek versenyében díjazták. A rendezvényen számos kiállító vett részt, akiket négy szegmensre osztottak: mezőgazdasági, kézműves-kozmetikai, kézműves dísztárgyak és gasztronómiai termékek. Vármegyénkből csak az öttömösiek mutatkoztak be a vásáron, a méz mellett természetesen spárgát és Krabótné Tanács Anita mézeskalácsait vitték el Zakopanéba.

Öttömös büszkeségei

– Egy öttömösi kötődésű, nemzetközi húskereskedelemmel foglalkozó vállalkozó hívta fel a figyelmünket a lehetőségre. Kicsit későn érkezett a felkérés, ezért csak azzal a spárágával tudunk dolgozni, ami a hűtőben maradt, meg ugye jöttek a betyárok és a néptáncosok. Bemutattuk egy kicsit Magyarország egyik dél-alföldi kistelepülésének a büszkeségeit – mondta Dobó István, Öttömös polgármestere. A bemutató jól sikerült, a polgármester végül mézzel ette a spárgapuffancsot.

Belenőttek a méhészkedésbe

A díjazott méhészek, Molnár Gábor és testvére, Mónika őstermelők, már a szüleik is méhészkedtek, mint mondták, ebbe nőttek fel. Igaz, gyerekkorukban még szaladtak a méhek elől. A lengyel bemutatóra nem versenyezni mentek, ez a lehetőség akkor derült ki, amikor már ott voltak. Erdei mézük, amit elindítottak, kategóriájában második helyezést ért el. Erdei méz, vagy édesharmat mézként ismerik Magyarországon. 

– Mostani tudásom szerint ez az egyetlen olyan méz, aminek az elkészítéséhez kettő rovarra van szükség. Az egyik a méhecske, a másik meg előtte a levéltetű – magyarázta Mónika. 

Bogarasok és bizakodóak

Bár nem hangzik túl romantikusan, de a végeredmény magáért beszél: a levéltetvek ragacsos melléktermékére járnak rá a méhek, abból készül a különleges méz. 

– Nem lehet kiszámítani, hogy egy adott területen ez összejön-e, vagy nem. Sok feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy ez működjön. Kell a száraz meleg, kell az a másik rovar, ami el tud annyira szaporodni, hogy mennyiséget tudjanak gyűjteni a méhek. Ha esik, az lemossa – magyarázták. Beszéltünk még arról, hogy a méhészeknek ez az időjárás remek volt, mert ha esik, nem mozdulnak a méhek, ha pedig alacsony a hőmérséklet, nincs nektárképződés. Az is szóba került, hogy szép dolog a siker, de válság van a méhészetben is, gazdaságilag nem éri meg most méhészkedni. Molnárék a tartalékaikat élik fel. Korábban Mónika még főállásban méhészkedett, de nemrég kénytelen volt visszaülni az íróasztal mögé. 

– A gazdasági körülmények nem kedveznek a méhészkedésnek, de csináljuk, mert kicsit bogarasok vagyunk és persze bizakodóak – tette hozzá.