Díszdiplomákat adtak át a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon - galériával

– Itt végeztem 1964-ben matematika-fizika-kémia szakon, és utána negyven évig egy helyen tanítottam Budakeszin – mondta lapunknak Meditz Józsefné, aki a gyémántdiplomáját vette át szombaton Szegeden, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar díszdiploma-átadó ünnepségén. A tanárnő, aki a tanítás mellet tizenöt éven át szervezett a gyerekeknek matematika szaktáborokat azt is elmondta, örül, hogy a tanári pályát választotta. 

Díszdiploma jár a korábban végzetteknek

Arról pedig már Tarkó Klára oktatási és innovációs dékánhelyettes beszélt, hogy azokat a kollégákat ünneplik, akik a karon végeztek, ötven, hatvan, vagy éppen hetven évvel ezelőtt.

– Arany-, gyémánt-, vas- és rubindiplomákat adtunk át egykori kollégáinknak, és mindig nagy öröm számunkra, hogy ha üdvözölhetjük őket. Ráadásul karunk éppen 150 éves, így dupla öröm a mostani köszöntés. Egyébként ez az esemény olyan, mint egy igazi diplomaosztó. A díszdiplomákat pedig két turnusban 125-en vehették át. A korábbi diákok az ország szinte minden szegletéből érkeztek – tette hozzá Tarkó Klára. 

Mindenhonnan jöttek

1873-ban Trefort Ágoston kultuszminiszter rendeletére nyílt meg a Polgári Iskolai Tanárképző és a Polgári Iskolai Tanárnőképző, az ország első tanárképző intézetei. Feladatuk a polgári iskolákban tanító tanárok képzése volt, és bár csak kétéves képzési idővel rendelkeztek, a tanítóképzésnél mégis magasabb képesítést adtak. 1881-ben a képzési időt három évre emelte a kultusztárca, 1918-ban pedig mindkét intézmény főiskolai rangot kapott. A képzés megújítása azonban tíz évvel később bontakozott ki teljesen, amikor a korszak legendás kultuszminisztere, Klebelsberg Kuno a két intézmény összevonásával és a képzés négy évre emelésével koedukált, egységes, modern tanárképző főiskolát hívott életre, amelyet Szegedre helyezett azzal az indoklással, hogy a főváros mellett legyenek hatalmas vidéki művelődési gócpontok is, a főváros ne nyeljen el minden magyar kulturális intézményt.