2 órája
A zöld átmenet lehetőségeit vizsgálja az SZTE adjunktusa
A klímaváltozás mérsékléséhez mihamarabb zöld energiával kell hűtenünk és fűtenünk épületeinket – derült ki a nagyszabású projekt eredményeiből, amelyben a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa is részt vesz. Molnár Gergely kollégáival a zöld átmenet épületekhez köthető lehetőségeit vizsgálja.
Az egyik legrangosabb tudományos folyóiratban jelent meg az az európai épületek klímára gyakorolt hatását vizsgáló kutatási eredményekről szóló cikk, amelynek második szerzője Molnár Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földrajz és Földtudományi Intézet egyetemi adjunktusa – tájékoztatott az SZTE közleményében. Az elmúlt években szoros szakmai együttműködés alakult ki a Légkör- és Téradattudomány Tanszék oktatója és a CEU Környezettudományi és Politikai Tanszék professzora, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöki tisztségét ellátó Ürge-Vorsatz Diana között. Ennek köszönhetően a szegedi kutató 2020 végén csatlakozott a H2020 SENTINEL projekthez, amelynek során kollégáival az épületekhez köthető zöld átmenet lehetőségeit vizsgálták.
A modernizáció elengedhetetlen
Az Európai Unióban ugyanis az épületekhez köthető a teljes szén-dioxid-kibocsátás több mint egyharmada. Így a Párizsi Egyezményben és a Zöld Megállapodásban megfogalmazott törekvések, azaz a klímaváltozás mérséklése, a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fok alatt tartása és az EU-s szinten nettó zéró üvegházgáz emisszió 2050-re történő elérése érdekében az állomány minél gyorsabb modernizációjára lenne szükség.
A zöld átmenet egyik kulcsa a napelem
A kutatás azt vizsgálja energiamodellezési technikával és különböző modernizációs forgatókönyvek feltételezésével, hogy milyen ütemben és mekkora mértékben csökkenthető az épületekben történő energiafogyasztás és károsanyag-kibocsátás. Emellett elemzik a napenergiának, napelemeknek mint rohamosan fejlődő technológiának az épületek energetikai dekarbonizációjában betöltött szerepét.
Jövőbeli forgatókönyveket vizsgálnak
A cikk első számú nóvuma, hogy igen nagy tér- és időbeli felbontással vizsgálja a várható változásokat. A vizsgálat időhorizontja egészen 2060-ig terjed ki, és nemcsak az EU teljes egészére, hanem az egyes tagállamokra, sőt az azokon belüli klímazónákra és épülettípusokra is közöl eredményeket. Mindezeken túl nem csupán a legvalószínűbb kimenetelt vizsgálja, hanem különböző teóriákat állít fel az épületi szektor modernizációját és a megújuló energiaforrások térnyerését illetően.
Nemzetközi kutatócsoportok is jelentkeztek már lehetséges jövőbeli kooperációs igényekkel. A kutatás eredményei arra világítanak rá, hogy az épülethez köthető energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentése csak az állomány modernizációjának felgyorsításával és a megújuló energiaforrásokra, például napenergia támaszkodva lehetséges
– mondta el Molnár Gergely.
Szegedi egyetemi hírek
- Hídként szolgál az SZTE Középiskolai Partneri Program
- Díszdiploma-átadó ünnepséget rendezett a szegedi jogi kar – galériával, videóval
- Biztató eredményt értek el szegedi kutatók a migrén elleni küzdelemben
- Aprópénzért árulják a könyveket az SZTE Klebelsberg Könyvtárban – galériával, videóval
- Két napon át váltják egymást az írók a Café Radnótiban
