Karikó Katalin: Harcolni kell azok ellen, akik az immunológiát a Facebookon tanulták – galériával, videóval

Számos egyetemi fejlesztés, ipari együttműködés és kutatás-fejlesztést támogató program eredményeként a Szegedi Tudományegyetem a dél-alföldi innovációs ökoszisztéma központjává vált. A tudományos sokszínűség és a legérdekesebb innovatív ötletek mutatkoztak be szerdán a SZTE Innovációs Napján.

Az innováció meghatározza az emberiség jövőjét

Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora megnyitó beszédében úgy fogalmazott, hogy az Innovációs Nap az intézmény egyik legfontosabb eseménye 2012 óta. 

– mondta.

Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár a rendezvényen jelentette be, hogy az 50 milliárd forint összértékű Neumann János-programban a SZTE nyerte el az egyetemek közül a legtöbb, összesen 11 pályázatot. A magyarországi innovációval kapcsolatban a következő évek prioritásai között említette a kutatástámogatási rendszert, az egyetemi technológiai transzferügyek erősítését, a nemzeti laboratóriumok programjának megalkotását, valamint azt, hogy miután megítélik a science park címeket, az ezt elnyerő létesítményeket is fejleszteni fogják. Kiemelte: a legnagyobb potenciált a magyar innovációban az egyetemekről és kutatóintézetekből származó technológiai vállalatok megerősítésében látják. A rendezvényen felszólalt Szabó Gábor is, aki a SZTE kuratóriuma mellett a Magyar Innovációs Szövetség elnöke is. Mint mondta, az innovációval kapcsolatban a szövetség két kritériumot vár el: legyen újdonság és a gyakorlatban, gazdaságban hasznosítható. Ezek létrehozásában szerinte az egyetemeknek elsősorban a fiatalokra kell számítaniuk.

Az oltóanyag nem programozza át az embereket

A nyitó beszédek után Karikó Katalin Nobel-díjas professzor tartott előadást, ezzel kezdve meg négynapos programját Szegeden. Az „Egy kutató gondolatai az innovációról – Hogyan lesz a kutatásból sikeres vállalkozás?” című előadásában idézte fel pályafutása sikereit és kudarcait, sok humorral fűszerezve. Kijelentette: hosszú folyamat, amíg az alapkutatás során elért felfedezésből termék lesz. Esetében az mRNS-t már 1961-ben felfedezték, és 2021-re lett belőle vakcina. De ugyanilyen kihívásként jelölte meg azt is, hogy az innovációt elfogadtassák az emberekkel.

– jelentette ki. Saját példájával kapcsolatban megjegyezte: ahogyan nem kezdünk el fotoszintetizálni attól, hogy növényeket eszünk, nem alakul DNS-sé az mRNS sem a szervezetünkben, és az oltóanyag nem programozza át az embereket.

A siker kulcsaként Karikó Katalin azt jelölte meg, hogy hinni kell önmagunkban, és el kell hagyni a komfortzónát. 

– mondta.

Ha van ötleted, csináld magad

Előadása második felében arról beszélt, hogy az elé tornyosuló nehézségeken hogyan küzdötte át magát. Felfedezésének szabadalmaztatását például úgy vitte keresztül az egyetemi döntéshozókon, hogy amikor a kopasz férfi megkérdezte, ez mire jó, azt válaszolta: 

De megemlítette azt is, hogy amikor 58 évesen elküldték nyugdíjba, nem azt választotta, hogy onnantól kezdve azt nézi, hogy nő a fű, hanem elment a BioNTech-hez. Illetve amikor azt látta, hogy egy cég alkalmazott kutatóinak megmondják, min kell dolgozniuk, inkább saját céget alapított. 

– javasolta a hallgatóságnak.

Szó esett a nők helyzetéről is a kutatói pályán. Kiemelte: Magyarországon a nők részvételi aránya a szabadalmakban mindössze 12 százalék, miközben Ázsiában ez 30 százalék felett van. 

– mondta Karikó Katalin, aki hozzátette: ő soha nem érezte hátránynak, hogy nő.

A Nobel-díj után is van még motiváció

Az előadás végén a hallgatóság kérdezhetett. Arra, hogy milyen kihívásnak akar még megfelelni a Nobel-díj elnyerése után, Karikó Katalin azt válaszolta, hogy gyógyszer kifejlesztésén dolgozik. Ezért mond most sok felkérésre nemet. 

– mondta. Hogy pontosan min dolgozik, azt azonban nem árulta el.

– mondta.

A rendezvény végén átadták az idei innovációs díjakat, összesen 7 kategóriában.