Az aszály következményei: madárhang nélkül csöndes a téglagyári bozótos – Fotó

A haragos zöld helyett fakó, helyenként kiégett, rozsdás színű bozótosban, a légköri aszálytól szinte kiszenvedett növényzetben a megszokottnál jóval szerényebb az élet a vásárhelyi téglagyári tanösvénynél. Csendes a bokros, nem csettegnek a poszáták, a vonuló énekesmadarak többsége hamar tovább áll a táplálékhiány miatt. A víztükör üres, ahol még van olyan egyáltalán. A Vásárhelyi Természetvédelmi Egyesület őszeleji, szeptember 7-i szombaton délelőtt tartott madárgyűrűzésére így is sokan kíváncsiak voltak, ám a reméltnél jóval kevesebb madár került a befogóhálóba. Bár Molnár Ádám, a civil szervezet vezetője szerint fontos, hogy a klímaváltozás drasztikus következményeivel egy úgynevezett mintaterületen is szembesüljenek az emberek.

– Az országosan jellemző súlyos problémák a térségünkben ugyanúgy megmutatkoznak. A hajdanán 2-6 méter mély kubikgödrökben alig van víz, a legmélyebb tavak is lassan kiszáradnak. Így a vízi madarak nem találnak megfelelő táplálékot. A vadgyömölcsben, gazdag sűrű bozótosok szárazak, a berkenye, vadrózsa, kökény termése éretlenül rászáradt a magra. A hagyományosan ilyenkor ősszel nyíló vadvirágok mind elszáradtak, mint a tanösvénynél jellemző lilán virágzó őszirózsa is. Alig van vegetáció, a rovarok, beporzók eltűntek a területről. Hasonlóan a vonuló énekesmadarakhoz, mert nincs számukra elegendő vadgyümölcs, olyan cukor- és vitamindús táplálék, amiből energiát raktározhatnának a hosszú útjuk előtt – nyilatkozta lapunknak a szakember. 

Molnár Ádám szerint fontos, hogy ne csak a híradásokból értesüljünk arról, milyen katasztrófa felé sodródunk, különösen a Dél-Alföldön. A civil szervezet elmondta azt is, az ismeretközlés és a természetformálás mellett a gyűrűzés egyúttal tudományos munka, hiszen az országhatároktól független madárvonulás kutató pillére. A megjelölt egyedek néhány hét múlva akár a mediterrán térségben akadhatnak hasonló szakemberek hálójába. 

Arra a kérdésre, vajon a madarak életére milyen hatással lehet a klímaváltozás, úgy fogalmazott: nehéz megjósolni a konkrét következményeket. De a darvak vonulásán például már jól látható, hogy egyre nyugatabbra tolódik a vándorlási útvonaluk, hiszen az alföldi területeken a vonulás idején kiszáradva találják a táplálkozó és pihenő helyeiket jelentő tavakat. A kontinentális éghajlatot kedvelő fajok lassú eltűnésével párhuzamosan pedig megjelenhetnek a korábban mediterrán térségekre jellemző madarak.