A diktatúrák tükre címmel jelentetett meg kötetet a Móra-múzeum

Két országos jelentőségű, szegedi fotóriporter fényképeiből válogatott albumot jelentetett meg A diktatúrák tükre címmel a Móra Ferenc Múzeum. Liebmann Béla és Enyedi Zoltán a Rákosi- és a Kádár-rendszer időszakát örökítette meg képein. A kötetet pénteken mutatták be a nagyközönségnek a szerkesztők, Hegedűs Anita, Medgyesi Konstantin és Sólyom Péter, valamint Magyar Milán grafikus. 

Liebmann Béla 1922-től élt Szegeden. Első fotóriporteri korszakában a fővárosi lapok közölték képeit, amelyeket a színházban és a Szegedi Szabadtéri Játékokon készített, de bejáratos volt Szent-Györgyi Alberthez és dolgozott Móra Ferenccel is a múzeumigazgató ásatásain. Majd a háború után nekilátott Szeged politikai eseményeinek képi dokumentálásához. Független fotóriporter volt, de képei éveken át meghatározók voltak a Délmagyarországban.

Enyedi Zoltán 1960-tól csaknem negyven éven át dolgozott a Csongrád Megyei Hírlap, majd a Délvilág fotóriportereként. Fontos megyei eseményekről készült képeit közölte a Délmagyarország, de fotóira igényt tartottak az országos lapok is.  

Liebmann Béla képeiből kilencezer negatívot őriz a Móra-múzeum. Enyedi Zoltán 60 ezer képet tartalmazó hagyatéka a fotóriporter 2009-es halálát követően röviddel a közgyűjteménybe került Zombori István hajdani múzeumigazgató kezdeményezésére – mondta el Medgyesi Konstantin.

A kötetbemutatón a szerkesztők bepillantást engedtek az album elkészítésének kihívásaiba. Sólyom Péter, a múzeum helytörténeti gyűjteményének munkatársa a fotók digitalizálását végezte. Medgyesi Konstantinnal elmondták, egynémely kép időpontjának beazonosítása igencsak feladta a leckét. Egyrészt, mert az elődök azonosítása nem mindig volt pontos. De előfordult az is, hogy egy apróság, például Kádár nyakkendője nehezítette a pillanatkép datálását, ugyanis a sejthető szegedi látogatása alkalmával egyetlen másik sajtófotón sem viselte a kiegészítőt. 

Magyar Milán a kötet grafikai szimbolikáját fejtette fel a résztvevőknek. Elmondta, az írógépes betűtípussal a kort, a sötét kihúzásokkal a cenzúrát, a karcolásokkal az archív fotók, a gomolyafirkákkal pedig a drótkerítés asszociációt előhívva igyekezett a diktatúrák hangulatához illő grafikával alátámasztani az albumban közölt képeket és szövegeket. 

A képanyag öt blokkban vonultat fel pillanatképeket Rákosiról és Kádárról, a korszak meghatározó politikusairól, szegedi épületekről, tömegrendezvényekről és hétköznapokról. 

A kötet három tanulmányt is tartalmaz. Az elsőben Medgyesi Konstantin arra mutatott rá, hogy a két kiváló fotográfusnak alapvetően gúzsba kötve, a diktatúra foglyaként kellett kibontakoztatniuk kiemelkedő képességeiket. Tanulmányában a diktatúra, a demokrácia, a propaganda és a cenzúra fogalmait is felfejtette. A másik két tanulmányban lapunk két egykori újságírója, Panek Sándor Liebmann Béla munkásságát, Bakos András Enyedi Zoltánét ismertette meg a közönséggel.