2024.06.28. 19:10
Visszakérik a makói ivóvízre adott uniós támogatást
Vissza kell fizetni a mindmáig eredménytelen Makó térségi ivóvíz-minőségjavító programra költött több milliárdnyi uniós támogatást – derült ki a legutóbbi makói képviselő-testületi ülésen. A teljesítést ugyanakkor az állam magára vállalja, a városnak és a környező falvaknak tehát nem lesznek emiatt anyagi gondjai. Továbbra sem lehet tudni, mikorra lesz az érintett területen az ivóvíz az uniós szabványnak megfelelő, ám a szakember szerint így sem káros az egészségre.
Az ivóvíz-minőségjavító program az ellenzéki képviselő, Mucsi Tamás (DK) felvetése nyomán került ismét napirendre a városházán. Arról a projektről van szó, amelyről alig néhány hónapja írtuk meg, hogy ismét rekordot döntött. Ugyanis 11 év alatt, több mint 5 milliárd forint elköltése után sem sikerült lezárni. Emiatt nem felel meg az uniós szabványnak az ivóvíz arzéntartalma Makón és több környező településen.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) legfrissebb, 2022-es adatok alapján készült tavalyi országos jelentése szerint Csongrád-Csanád vármegyében 8 makói járásbeli településen – Ferencszállás, Földeák, Kiszombor, Klárafalva, Makó, Makó-Rákos, Maroslele és Óföldeák – van ilyen gond. Az országban jelenleg sehol másutt nem jellemző ez. A 2010-es évek elején egyébként az ivóvíz arzénkoncentrációja még mintegy 400 településen volt határérték felett hazánkban, ez 2020 végére csökkent 10-re – mostanra meg 8-ra.
Mucsi azt kérte Farkas Éva Erzsébet polgármestertől, hogy ismertesse a beruházással kapcsolatban a Magyar Közlönyben június 10-én megjelent kormányhatározatot. A városvezető erre reagálva elmondta: miután a beruházás csak részben készült el, a városban és az érintett falvakban továbbra is a régi ivóvíz-szolgáltatás érhető el. Az elkészült elemek vízjogi eljárása folyik, a projekt befejezésének műszaki lehetőségéről szakértői jelentés készül az energetikai minisztériumban. A rendszer állami tulajdonba került.
Mucsi a határozat részleteiről elmondta: az unió által nyújtott 3,9 milliárdos, e célra adott támogatását, valamint az ivóvíz-minőségjavító program javítására adott 1,3 milliárdos pályázati támogatását ugyancsak vissza kell fizetni. Ennek teljesítését az állam átvállalta. A képviselő felhívta a figyelmet: tudomása szerint a makói ivóvíz fogyasztása a magas arzéntartalom miatt rákkeltő hatású.
– Az embereket tehát mérgezzük vele – hangsúlyozta, firtatva a polgármester felelősségét.
Ez utóbbi kitételre az Alföldvíz műszaki igazgatója, Fazekas Zoltán reagált. Mint hangsúlyozta, a makói ivóvíz összetétele ma is nagyjából ugyanolyan, mint az elmúlt 60 évben volt. Az uniós szabványnak azért nem felel meg, mert azon – egyes uniós országok komoly tengerihal-fogyasztására tekintettel, ami ugyancsak arzénbevitelt jelent a szervezetbe – az arzéntartalom tekintetében szigorítottak. Ám ezzel együtt sem rákkeltő.
– Kutatások szerint a Makón most jellemző arzéntartalom mintegy 30-szorosáról mondják azt egyes kutatók, hogy elképzelhető, hosszú távon rákkeltő lehet. Gyakorlati igazolása azonban ennek a feltevésnek sincs – szögezte le.
