3 órája
Kutyák és gazdáik
Bár én „macskás” vagyok, méghozzá egy focicsapatnyi szőrmók gazdija, így érthető, hogy nincs kutyánk. Vagy a kutya nem bírná a macskákat, vagy a kutyát győzné le a macskahadsereg. Ettől függetlenül a kutyák is a szívem csücskei.
Optimista vélemények szerint összeoktathatók a kutyák és a macskák, de jobb félni, mint megijedni, nekem ez a véleményem.
Okosak, hűségesek
A kutyák okosak, hűségesek, olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amik sok emberből sajnos hiányoznak. Kutyák nélkül szegényebb lenne az élet. Vannak, akiknek a magányukat enyhítik, másokat, akik sportra ugyan nem bírhatók, a kutyasétáltatás tartja karban. S akkor még nem is említettük, hogy képeznek ki munkakutyákat és mentőkutyákat is, akik nagy segítségére vannak az embernek.
Munka- és mentőkutyák
Vakokat, gyengén látókat vezetnek, égő házból mentenek ki embereket, földrengés miatt összedőlt házak romjai alatt találják meg a bent rekedteket, akik a kutyák nélkül lehet, hogy nem élnék túl a katasztrófát. A bűnözők elfogásában is sokszor jut oroszlánrész az erre a célra kiképzett kutyáknak.
Anyukám élete utolsó éveit ágyhoz kötötten élte, nagyon szeretett kutyás könyveket, állatorvosi történeteket, megható kutyasztorikat olvasni, no meg Mancsról mindent. Így az én szívemhez is még közelebb kerültek a kutyák.
Kutyák versenyeztek
Algyőn a hétvégén hobbi és profi kutyák és kutyások versenyeztek. Ebnek és gazdájának közel 45-50 percet kellett koncentráltan végigdolgoznia a pályán. Egyedi helyzetekkel, ingerekkel találták magukat szemben. A verseny legfőbb küldetéseként azonban a közösségépítést határozták meg. Azok lettek a legsikeresebbek, akik feltétlenül bíztak egymásban.
Lenne mit tanulni a kutyáktól, meg a kutyásoktól is…
