A levegőminőség rajtunk múlik

Aggasztó hírt közölt a napokban honlapján a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). Lapunk is beszámolt arról, hogy nyolc városban volt veszélyes, további 13 városban – köztük Szegeden – egészségtelen a levegőminőség. További hét településen pedig kifogásoltnak minősítették a levegőhigiénés indexet. Lényeges változást nem tudtak megnyugtatásképpen előrevetíteni, ugyanis a meteorológiai előrejelzés alapján mérsékelt marad a légmozgás, és csapadék sem várható. Legközelebb szombatra jósoltak záport, így messze még a felüdülés.

Javarészt a lakosságon múlik a levegőminőség

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint évente csaknem hétmillió ember hal meg idő előtt a légszennyezés miatt. Hazánkban évente körülbelül 13 ezer. A szálló por magas koncentrációja leginkább a gyermekeknél, az időseknél, a krónikus betegségekben szenvedőknél és a kismamáknál okozhat légzőszervi tüneteket – éppen azoknál, akikre a leginkább vigyáznunk kellene. Sokan talán ösztönösen a rengeteg gépjárművet okolnák a lesújtó adatok miatt, de a statisztikák alapján Magyarországon a lakossági hulladékégetés a légszennyezés legfőbb forrása.

Mivel tápláljuk a tüzet?

PET-palackot már kevesen vetnek tűzbe, de még mindig sokan etetik a kályhát egyéb műanyaggal, ruhaneművel, kezelt fával. Még nagyobb gondot okoznak azok, akik úgy szabadulnak meg a kerti levélkupacoktól, hogy alágyújtanak. Egyes weboldalak egyenesen népbetegségnek minősítik hazánkban az avarégetést, amely óriási légszennyezést okoz. A Levegő Munkacsoport elemzése szerint egy átlagos kupac avar elégetése egy közepes méretű település teljes légkörét képes elszennyezni egy őszi estén. Remélem, hogy széles körben célt ér az NNK figyelemfelhívása, és Szegeden és környékén sem tesznek több rossz fát, rongyot, avart a tűzre. Tápláljuk inkább törődéssel, egymásra figyeléssel, mások – főképp a legkiszolgáltatottabbak – életének tiszteletben tartásával.