Részboldogság

Hol a nagyobb rész boldogsága? – Ment-e/A könyvek által a világ elébb? – Még a pandémiás időszakban idézte Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című költeményének néhány sorát közösségi oldalán a napokban a 70. Vásárhelyi Őszi Tárlat fődíjával kitüntetett Nádas Alexandra festőművész. Azt látva, hogy a falak mögé bezáródó, az online létezésnek kitett világban vajmi kevés hely jutott a kultúrának, a művészeteknek. De vajon – a kultúra tekintetében legalábbis – változott-e bármit is a helyzet azóta? „Hol a könyv, mely célhoz vezet?”

Egy napja zárult az Országos Könyvtári Napok, amely egy nappal azután kezdődött, hogy véget ért a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Előbbihez a vásárhelyi bibliotéka is csatlakozott, ahol a könyvtárosok rendre a változó kölcsönzési szokásokról ugyan, ám továbbra is az olvasás divatosságáról beszélnek. Emelkedő kölcsönzési kedvvel, amit részint azzal hálának meg, hogy a legnépszerűbb hazai szerzőket invitálják meg író-olvasó találkozókra. Azon tapasztalatuk, hogy bár a digitális katalógust sokan böngészik, még mindig vannak impulzív olvasók, a kötetek között a személyes térben böngészők.

A TÁRKI tavalyi, könyvolvasási és könyvvásárlási szokásokról szóló kutatása szerint a felnőtt magyar lakosság 15 százaléka olvas rendszeresen, alkalomszerűen 29, míg 56 százaléka egyáltalán nem. Kiderült az is, hogy nagyobb arányban olvasnak rendszeresen a nők (18 százalék), szinte soha nem olvasnak könyvet a dél-alföldiek (65 százalék) és a dél-dunántúliak (61 százalék). Az e-könyvet a valamilyen gyakorisággal olvasó lakosság 11 százaléka használ. A felnőtt népesség körében pedig a szépirodalom és a szórakoztató irodalom a legnépszerűbb műfajok.