Már a saját kapunkban is fizetnünk kell a parkolásért Szegeden

Augusztus elsejével módosult a parkolási rend Szegeden – újabb, eddig ingyenes felületek váltak fizetőssé. Egy rendeletmódosítás a fizető várakozási övezet területi hatályát kiterjesztette az útcsatlakozásokra is, amelynek értelmében a közforgalmú úttal határos ingatlan megközelítését szolgáló útkapcsolatokon, vagyis a kapubejárókban, garázsbejárókban történő parkolás is díjköteles csütörtöktől. Ez azonban nem jelenti azt, hogy parkolójeggyel bárki megállhat mások portáján: a KRESZ vonatkozó rendelkezése alapján ezeken a helyeken jogszerűen csak az ingatlan tulajdonosa parkolhat, vagy az a személy, akinek azt a tulajdonos engedélyezte. Vagyis nem a parkolók számát bővítették ilyen módon, hanem a saját bejárók előtti ingyenes parkolást szüntették meg a fizető övezetekben.

Újabb kiskapu zárult be

Az intézkedés erősen megosztja a szegedieket. A legklasszikusabb reakció, hogy ha parkolási szempontból közterület a kapubeálló, legyen akkor is az, amikor havat kell róla takarítani vagy a csúszásmentesítéséről kell gondoskodni. Ugyanakkor olyanok is akadnak, akik szerint ezzel semmi probléma, hiszen a bejárókat normális esetben valóban csak pár perces megállásra használják a tulajdonosok – aki pedig nem tulajdonos, ne is álljon más kapuja vagy garázsa elé. Ez a jelenség egyébként ezidáig nem csak személyes konfliktusok forrása volt, de egy kiskaput is jelentett, hiszen a jogosultság ellenőrizhetetlen volt a parkolóőrök számára. Többen ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a legtöbb családban ma már nem egy autó van, így gyakori, hogy míg az egyik a garázsban áll, a másik előtte. Eddig ezzel a módszerrel nem kellett kedvezményes parkolóbérletet venniük azoknak, akik fizető övezetben laknak, most már azonban nekik is költséget jelent majd, hogy ilyen utcában áll az ingatlanjuk.

Jogszerű vagy sem?

Az ügyben egyébként jelenleg folyik egy jogi vita. Ragány Zoltán szegedi ügyvéd szerint a jogszabály nem ad felhatalmazást az önkormányzatoknak, hogy kiterjesszék a rendelkezéseiket az útcsatlakozásokra, így a szegedi rendeletmódosítás Alaptörvény-ellenes. 

– A felhatalmazó rendelkezésben – amelyre a helyi rendelet hivatkozik – az útcsatlakozás szó nem szerepel, ezt a szegedi rendeletbe írták bele pluszban. Erre alapozva állítom, hogy ennek fizető övezetbe bevonására az önkormányzatnak nincs joga – magyarázta a jogász. Éppen ezért arra kérte Salgó László főispánt, hogy kezdeményezzen eljárást a Kúriánál a jogsérelem kiküszöbölésére.

A város szerint megtehetik

Az önkormányzat egyébként azon az állásponton van, hogy a tulajdonában álló közterületek vonatkozásában kijelölhet olyan várakozási területet, amelyért díjat kell fizetni. Az útcsatlakozás pedig az önkormányzat tulajdonában lévő közterület. A jogvita eldöntése tehát a kormányhivatalra vár, ahonnan azt az információt kaptuk, hogy törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálják az ügyet.