Képregényfesztivál: időutazás a gyerekkorba

A Somogyi-könyvtárban, ahogy sportközvetítéseken fogalmaznak, egy gombostűt sem lehetett leejteni szombaton – a képregényfesztivál látogatói megtöltötték a tereket, minden szinten programok várták őket. Tudtam, én egyfajta időutazásra is indulok, mert gyerekként imádtam ezeket történeteket, meséket. Főként Korcsmáros Pál munkáira emlékszem, az általa megrajzolt Rejtő Jenő könyvekre.

Mai alkotók

A szentesi születésű, Szegeden élő, 40 éves Pilcz Roland képregényíróval és rajzolóval a földszinten találkoztunk. Ismert, sorozatokban szereplő figurája Kalyber Joe, akit tízévesen talált ki és húsz éve jelent meg róla az első történet. 

– A szerzői képregénykiadás szerelem, abból nem lehet megélni, ráfizetéses – mondta a grafikus, amit azzal indokolt, szubkultúra, szűk réteg szereti, de azok keresik az újdonságokat is. Vannak szegedi alkotók, de leginkább hobbiból írnak és rajzolnak képregényt.

Képregényfesztivál: Szeged fellegvár

Bejártam pár szintet, lapozgattam az igényes, kemény borítású képregényeket, albumokat, amiket – áruk és értékük miatt is – nyugodtan nevezhetünk könyveknek. Az alagsorban rengeteg régi és újabb kiadványt kínáltak a kiadók, illetve egyéb, a műfajhoz kötődő tárgyakat is vásárolhattunk. Orosz László egy dunaújvárosi kiadót képviselt. 

– Azt tapasztaljuk, reneszánsza van a képregénynek, aminek a legerősebb vidéki fellegvára Szeged. Szeretünk ide jönni, ez a fesztivál a legjobb, előadások és kísérőprogramok színesítik, de a börze felhozatala is elsőrangú – mondta el a volt neje révén Szegedhez is kötődő szakember.

– Eddig egy képregényt olvastam el, Nyugat + Zombik volt a címe – árulta el a 22 éves Nárai Attila, akit főként a történelmi jellegű képregények érdekelnek inkább, de a rajz stílusa, minősége is számít, és ebben a formában – úgy gondolja – a nehezebb, fajsúlyosabb témák is könnyebben emészthetők. Közölte: valószínűleg nem lesz gyűjtő, de ami megteszik neki, azt biztosan megvásárolja.

A gyűjtő és az amatőr

A szegedi Hanyi Péter viszont gyűjti a képregényeket, Nyolcvan album és kétszáz füzet tulajdonosa. Akadnak darabok, amikhez személyesen kötődik, gyerekkorából is őriz pár darabot, illetve jó áron szerezte be a Shadow 1987-es és 1988-as sorozatát. Ő a gyűjtő, a sorok írója pedig az amatőr, az időutazó. Visszarepültem pár évtizedet – ezt a pénztárcám bánta. Két Kockás és két Mozaik került a táskámba: előbbiek 2019-ből és 2021-ből, utóbbiak 1980 júniusából és júliusából – az ára öt forint, egy évre előfizetve hatvan volt akkor –, ahogy lapoztam, rémlett, akkor is olvastam. Ezt most is megteszem.