Jegyzet – Megvehető-e a szavazat egy tál ételért?

Finisbe fordult a választási kampány. A falvak, városok tele vannak választási plakátokkal, a postaládák pedig szórólapokkal. A jelöltek sorra tartják a fórumokat, bekopogtatnak a választópolgárokhoz. Sokan a modern kor vívmányát, az internetet, illetve a közösségi felületeket tartják ma a legfőbb üzenetközvetítőnek. Jönnek a gépi telefonhívások is, amelyek szavazásra buzdítanak. A minap egy magas pozíciót betöltő politikussal volt interjúm. Alig hogy befejeztük a beszélgetést, már rezgett is a telefonja. Elnézést kért, felveszi, hátha fontos. Pár másodperc múlva letette. – Nehogy már a saját szövegem kelljen végighallgatnom, jól tudom, mit mondtam – jegyezte meg nevetve, mert kiderült, hogy a gép még őt is felhívta. Mondtam is, ez így igazságos, neki se legyen jobb, mint az istenadta népnek.

Vajon mi alapján döntenek napjainkban a választópolgárok? Számít egy képviselőjelölt vagy polgármesterjelölt programja, esetleg regnáló politikusként az, hogy mit tett le, vagy éppenséggel mit nem tett le az asztalra? Tesznek vajon ikszet valaki neve mellé, mert az esetleg szebb, mint a másik jelölt?

Vannak települések, ahol az elmúlt 5 évben el nem végzett munkát az utóbbi öt hétben látványosan pótolják, vagy legalább elkezdik, hogy lássa a választópolgár, mennyi mindent tesz érte a vezetés. Most az egynyári virág is kikerül a parkokba, holott 5 évig azt hallottuk, micsoda pazarlás, évelő növények kellenek az ökoszisztéma miatt. Az egyik lakossági fórumon azt mesélték, heti háromszor járnak most feléjük füvet vágni, előtte meg térdig kellett a gazban gázolni.

Eljött az ingyen étel, ingyen sör, ingyen csomagosztások időszaka. Nemrég néhány szegény sorsú ember egy fórumon azt mondta, „Megesszük, megisszuk, elfogadjuk, oszt’ majd mi eldöntjük, kire adunk ikszet. Nem adjuk el a lelkünket egy tál ételért!”