Kezdés

Tankönyvosztás augusztus 28-én és 29-én – kettős érzés kapott el, amikor ez a bejegyzés jött velem szembe a volt általános iskolám közösségi oldalán. Először az fogalmazódott meg bennem, hogy mennyire sajnálom most a gyerekeket, mert ez a dátum már tényleg azt jelzi számukra, hogy vége a vakációnak, rohamos léptekkel közelít a szeptember elseje. Aztán szép emlékek idéződtek meg bennem, így az jutott eszembe, hogy bár a szünet végét nem várják, azt viszont igen, hogy újra találkozhassanak a barátaikkal, „villoghassanak” egymásnak az új iskolatáskáikkal és előkaphassák a vagány mintás füzeteiket, tolltartóikat. Emlékszem, hogy a tankönyvosztás után milyen izgatottan tekertem haza anyukámmal, vártam, hogy belelapozhassak az új könyvekbe, nagyon kíváncsi voltam, melyik mit rejt. Nekem az illatuk is tetszett egyébként. De ugyanilyen lelkesedéssel válogattam a csomagolópapírt is a füzetekhez, az általános iskola első néhány évében ugyanis egyedi csomagolású füzeteim voltak anyukámnak köszönhetően. Csak később vettünk olyan füzeteket, amelyeknek eleve mintás volt a borítójuk, ezeket szintén nagy izgalommal válogattam, ennek csakis a szüleim pénztárcája szabott határt. De akkoriban még maximum 200 forint volt egy ilyen mintás füzet, ma már viszont majdnem dupla annyi. Így van ez a tolltartókkal is. Azokat egyébként több évig használtam, ahogyan az iskolatáskákat is. Nem vettünk minden tanévre újat, ma már értem miért. Nem csoda, hogy akkora érdeklődés övezi vármegyénkben az olyan tanszerosztásokat, mint amilyet hétfőn tartott a szegedi baptista gyülekezet. Negyven gyerek térhetett haza csomaggal Szegeden.