30 százalékkal emelik az építményadót

– A főépület után az elmúlt évben négyzetméterenként 330 forintot fizettünk, ami 46 ezer 533 forintot tett ki, erre jött még rá a garázsunkért 22 ezer 600 – mesélte lapunknak a Hódmezővásárhelyhez tartozó Kishomokon élő Kis család. – Ezt 2017-től nagyjából 30 százalékkal megemelik. nyugdíjunk jelentős százalékát erre költhetjük – mondta [namelink name="Kis György"].

Kis György azt mondja, bevételük komoly részét elviszi majd az emelt adó. Fotó: Antal Sándor

A legutóbbi vásárhelyi közgyűlésen döntöttek az ingatlanadó emeléséről, ezt évente fizetik a helyiek. Táblázatunkban pár tipikus, a vásárhelyi ingatlanok 75-80 százalékát lefedő példát soroltunk fel. – A növelés a külterületeket, Kútvölgyöt, Batidát és Szikáncsot nem érinti. Az ottani ingatlanokra 0,5-es szorzó érvényes, ez is új döntés, vagyis az építményadó azokon a részeken felére csökken – mondta el érdeklődésünkre [namelink name="Hegedűs Zoltán"], Vásárhely alpolgármestere.

Az alpolgármester azt is hozzátette: ezt az indokolja, hogy a külterületi ingatlanok értéke messze nem éri el a városiakét. Az építményadó mértékét egyébként több tényező – a házon végzett munka, természeti katasztrófa, a házastárs halála – befolyásolja. 2015-ben 87-en kaptak csökkentést, 82-en részletfizetési kedvezményt.

– Az építményadó növelését a városban zajló és már befejezett beruházások indokolják. A vívócentrumot működtetni kell, akárcsak a Hódi Pál utcai mélygarázst, és a majdan megújuló Gyarmati Dezső Sportuszodát és Török Sándor Strandfürdőt is. De említhetnénk a kerékpárutakat is – közölte az alpolgármester. Lázár János országgyűlési képviselő tegnap esti vásárhelyi fórumán megemlítette, hogy a szociális juttatások egy részét is a megemelt adóból finanszíroznák. Hegedűs Zoltán még elmondta: az építményadót 2011 óta nem emelték a városban, és állíthatja, 2020-ig ismét nem fogják.