Az eltűnő hajnalok nyomában Bányai Béla festményein

„Valami nagy-nagy tüzet kéne…” címmel nyílt meg a hódmezővásárhelyi festőművész, Bányai Béla kiállítása a Németh László Városi Könyvtár olvasótermében. Az 1955-ös születésű alkotó rajz és matematika szakos tanár, ács, épületasztalos és olykor verseket is ír. Alkotói világát a szűkebb haza képezi: tájképek, utcarészletek jelentenek számára ihlető forrást. 

Ezeket az élményeit írja át, Bányai Béla festőművész, teremti újjá rá jellemző finom, párás, ködös, sejtelmes árnyalatokban. Majd megjelent képein a szakralitás, annak nyomán pedig az arany szín. Legutóbbi alkotói korszakában pedig – a világot mindinkább uraló sötétség ellenpontjaként – a reménysugarat jelentő fény. 

Félve gondol arra például, hogy talán nem is olyan távoli jövőben az évszakok árnyalatai, a számára kedves és megfestett hajnali napszakok is megváltoznak, majd eltűnnek az életünkből. 

– Aggasztó számomra az, hogy a saját unokáimnak, de még akár a gyerekeimnek is nehézséget okoz majd a világ megélése. Borzasztó látni, hogy milyen hirtelen tesszük tönkre magunk körül a környezetet – mondta az alkotó lapunknak. 

Bányai Béla a kiállított alkotásai között október 28-án és 30-án családi emlékképekkel és alkotói anekdotákkal várja az érdeklődőket a könyvtár olvasótermében.