Három napon át ünnepli várossá válásának évfordulóját a település

2024.09.07. 07:50

35 éve város Mórahalom

Nagyszabású rendezvénysorozattal és gálaműsorral ünnepli három napon át várossá válásának 35. évfordulóját Mórahalom. Lapunk archívumának segítségével tekintettük át az idáig vezető utat.

Arany T. János

Ünnepel Mórahalom. Archív fotó: Török János

„Mórahalom mai területét ismereteink szerint a 16. század második fele óta – de valószínű, hogy régebben is – Szeged város polgárai birtokolták. Móra puszta pontos kiterjedése nem ismert, ám azt tudjuk, hogy névadója a szeged-alsóvárosi származású Móra-család volt, amelynek egyik sarját, Móra Balázst az 1660-70-es években három ízben is Szeged főbírájává választották. A család birtoka minden bizonnyal a szintén róla elnevezett „Móra halom" homokdomb környékén volt, melyet a szegedi térképek 1747-től a közelmúltig kivétel nélkül föltüntetnek. A 18. század első évtizedeiben Szeged városa királyi adomány levéllel kapta meg több elpusztult középkori falu és környező puszta birtokjogát” – olvasható a Juhász Antal által szerkesztett Mórahalom című kötetben, amelyet a település fennállásának 100. évfordulója alkalmából adtak ki 1992-ben. Mórahalom 1892-ben Szeged-Alsóközpont néven lett a sűrűn lakott tanyavilág központja.

Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

Az évszámok

1950-ben Mórahalom néven önálló község, majd 1970-től nagyközség lett. A közigazgatás átszervezését követően 1984-től városi jogú nagyközség, több település körzetközpontja. 1989. március 1-jén városi rangot kapott. A település 1992-ben ünnepelte alapításának 100. évfordulóját. A város most hétvégén szeptember 6-a és 8-a között ünnepli várossá válásának 35. évfordulóját.

A kezdetek

Lapunk címoldalán 1988. június 3-én pénteken ezt írtuk: „Mórahalom városi jogú nagyközségi tanácsa tegnap, csütörtökön Murányi György tanácselnök vezetésével ülésezett. Murányi György javasolta, hogy a testület tűzze napirendre és fogadja el Mórahalom pályázatát várossá nyilvánítására. A tanácselnök megjegyezte, hogy nem a község vezetői erőlködnek, hanem korábban az  Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium már felmérte, a település eséllyel pályázhat a városi cím elnyerésére. Az államigazgatás átszervezése következtében 1984. január elsején megkapta a városi jogú nagyközségi címet. A fejlesztések eredményeként elmondható, hogy ma már olyan intézményhálózattal rendelkezik, amelynek hatásköre a környező falvakra is kiterjed. A városi címtől is lehet remélni, hogy Mórahalom talán a közeljövőben komolyabb ipari beruházást is végrehajthat. Ebben a szándékában a település központi segítséget kap, és így Mórahalom népességmegtartó ereje tovább növekszik, hiszen még kevesebb embernek kell munkahelyet keresni máshol. A kérelem a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé kerül, ha elfogadja, akkor az ÉVM véleményezi, majd a végső szót az Elnöki Tanács mondja ki”.

Az oklevél

Nem kellett sokat várni a pozitív elbírálásra, 1989. március elsején szintén címlapon számolt be a Délmagyarország arról, hogy Kistelek és Mórahalom város lett. Az ünnepi tanácsülésről szóló beszámoló egy Bálint Sándor idézettel kezdődik. A cikk szerzője által községbúcsúztatónak nevezett tanácsülésen előbb Murányi György elnök mondott beszédet, majd Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes átadta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében a várossá nyilvánítás oklevelét.

A százéves ünnep

1992 májusában kerek évforduló, jubileum következett a város életében. Mórahalom százéves fennállását ünnepelte. 1992 május 17-én, vasárnap Mórahalom vendége volt vasárnap Göncz Árpád köztársasági elnök, aki több más meghívottal, így például Farkas László köztársasági megbízottal, Király Zoltán országgyűlési képviselővel és Ratkai Imrével, a megyei önkormányzat alelnökével együtt részt vett a százéves település tiszteletére rendezett ünnepségsorozat második napján. Az ünnepségsorozat keretében tették le az új mórahalmi városi óvoda alapkövét.

Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

60. és 35. jubileum

A 2024-es év több jelentős évfordulót is hozott a város életében: 60 éves a Szent Erzsébet Gyógyfürdő és 35 éve, hogy a település városi rangot kapott. Az elmúlt három és fél évtizedben az egykor hátrányos helyzetű kistérség még hátrányosabb központjából egy olyan határmenti várossá nőtte ki magát Mórahalom, amely feliratkozott a térképre kulturális és turisztikai szempontból is. A gazdasága lehetőséget ad arra, hogy a település közössége által született elképzeléseket meg tudják valósítani.

A háromnapos rendezvénysorozat kiemelt eseménye a szombati zártkörű gálaműsor, amelyet a Móra-Net Televízió élőben közvetít, és amelyről lapunk hétfői számában helyszíni tudósításban számolunk be.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában