2024.08.10. 07:00
István, a király – a legendás előadás nyomában – Galéria
Felfokozott várakozás övezte 1984-ben az István, a király szegedi bemutatóját. Már a próbafolyamat alatt, aki csak tehette, belenézett a készülő produkcióba. Szörényi Levente és Bródy János rockoperáját előző évben mutatták be Budapesten. Az István, a királyt zajos sikere miatt a Szegedi Szabadtéri Játékokra is meghívták. A rockopera kulisszatitkait Koltay Gábor rendezővel, Novák Ferenc koreográfussal, valamint Kovács Ágnessel, a szabadtéri egykori igazgatóhelyettesével idézzük fel.
Hetekig tartó próbafolyamat után, hat estén keresztül, telt ház előtt mutatták be negyven éve az István, a király című rockoperát. Akkor még a régi, hétezer fős nézőtér foglalta el a Fogadalmi templom előtti teret. A becslések szerint 45-50 ezer ember is láthatta a darabot, mivel előfordult, hogy a teret körülvevő épületek tetői és teraszai is megteltek lelkes nézőkkel.
A szegedi közönség együtt „lélegzet” az alkotókkal. Akkoriban sokaknak rendszeres nyári esti programja volt, hogy kisétáltak a Dóm térre, és nézték a próbákat. Ki kíváncsian, ki aggódva, hogy mi fog ebből kisülni? Nem voltak hozzászokva ahhoz, hogy a Dóm téri színpadon a kor „fekete bárányai”, a rockerek – például Deák Bill Gyula, Nagy Feró vagy Vikidál Gyula – is fellép, miközben olyan dalszövegeket hallani, hogy „Jaj, de unom a politikát (...) csinálnánk egy kis babát”
– idézte fel azokat a legendás heteket Kovács Ágnes, aki 1982 és 2000 között előbb művészeti titkára, majd igazgatóhelyettese volt a Szegedi Szabadtéri Játékoknak.
István, a király Szegedre hangolva
A rockopera híre megelőzte a darabot. Szörényi Levente és Bródy János Boldizsár Miklós Ezredforduló című darabjának felhasználásával írta meg az István, a királyt. A rockoperát előző nyáron Budapesten, a városligeti Királydombon láthatta először a közönség. A Koltay Gábor rendezte előadásból a Nemeskürty István vezette Budapest filmstúdió filmet készített, ami a magyar filmgyártás egyik legsikeresebb és legnézettebb alkotása lett.
A királydombi előadás egy nagyon stilizált, szabadtéri helyszín volt, míg Szegeden a Dóm alapvetően meghatározta a darab díszletét. Akkoriban a hatalmas díszletek eltakarták a templomot, én pedig azt szerettem volna, hogy főszerepet kapjon, és abban a jelentben, amikor Istvánnak meghozzák a Szent koronát, az a Dómból jöjjön ki
– nyilatkozta Koltay Gábor, aki nemcsak a legendás filmet, hanem 1984-ben a szegedi előadást is rendezte.
Sokan figyelmezettek, hogy az akkori püspök, Udvardy József, ebbe nem fog belemenni. Leutaztam Szegedre, a püspök úr fogadott, aki már hallott a darabról, és engedélyezte. A templomban egy filmgyári lámpát és füstgépet helyeztünk el, amikor a kapukat kinyitottuk, misztikus hatást keltett, és ennél a jelenetnél is vastapsban tört ki a közönség
– folytatta a rendező.
Szörényi és Bródy a próbákon
– A Kőműves Kelemen nevezhető az István, a király előtanulmányának, ami eldöntötte: talán beleszólhatunk a „színházcsinálásba”. Komoly ösztönzést adott. Persze István lényegesen más nehézségi fokot jelentett, hiszen a Kőműves Kelemennek sokkal „egystílusúbb” zenéje van, éreztük, itt sokkal többre van szükség – nyilatkozta Szörényi Levente két előadás között, 1984 augusztusában a Délmagyarországnak. A zeneszerző hozzátette: – A színfalak mögött szoktam legtöbbször végighallgatni az előadást, s amikor odajött hozzám valaki, és azt mondta: ti ezt a darabot ide írtátok, a Dóm térre – akkor lélegeztem föl igazán…
Szerzőtársa, Bródy János autogramvadászok gyűrűjében a darab mondanivalójáról beszélt lapunk korabeli újságírójának:
Ha közösen és felelősséggel gondolkodhatnánk el egész történelmünkön, és megtanulnánk belőle végre: a döntések előtt jogos és szükséges a kételkedés, a mérlegelés. De ha megszületett a döntés, határozottan kell eljárni. A cselekvésképes erők viszik előre a világot, nem a hezitáló tisztánlátók
– mondta.
Vikidál, Nagy Feró, Szörényi, Bródy - próbaképek az István, a király 1984-es szabadtéri előadásáról
A rock és a néptánc szerelemgyereke
Nemcsak a zene, az előadás koreográfiája is ikonikus lett. Az előadás koreográfusa Novák Ferenc „Tata” volt. A 93 éves koreográfus azt mondta, nevetve, kár, hogy anno nem védette le azt az ötletet, hogy a rockzenét a néptánccal összeházasítja, hiszen előadások sorát ihlette meg, és azóta sok jogdíjat kapott volna.
Már a Kőműves Kelemen alatt nagy lett a barátság, a szerzők közül mindenki beleszeretett a folklórba, hiszen látták, milyen ereje van a néptáncnak. Amikor arról vitatkoztunk, hogy az István, a királyban kit, mibe öltöztessünk, nagy veszekedések árán megegyeztünk, hogy a főszereplők kosztümben lesznek, de a tömeg, a nép, legyen inkább tornacipős, próbaszoknyás, farmernadrágos társaság. Akárhová mentünk végül a rockoperával, ez mindenütt bevált
– nyilatkozta lapunknak Novák Ferenc.
Novák Ferenc, vagy ahogy mindenki hívta, Novák Tata, akkoriban már nagy szaktekintélynek számított Szegeden, hiszen a Nemzetközi Szakszervezeti Néptánctalálkozók általa koreografált gálaestjei zseniálisak voltak. Ezek egy-egy történetre, például a lakodalomra épülő, tematikus néptáncgálák voltak, amelyeken magyar és külföldi néptáncegyüttesek több száz táncossal léptek fel a Dóm téren
– közölte Kovács Ágnes.
A legendás István, a király előadás 1984-ben a szabadtérin, Nagy László fotói
Feladták a leckét a technikai korlátok
A díszletben is alkalmazkodnunk kellett a szegedi helyszínhez. István oldalán inkább modernebb, csővázas elemekből készített díszletet Banovich Tamás, a Jancsó-filmek híres díszlettervezője, jobboldalon, Koppánynál oldalán, a faanyag dominált, ez nagyjából a budapesti királydombi ősbemutatón is így volt
– emlékezett vissza Koltay Gábor.
Mivel akkoriban még nem voltak mikroportok, apró, hordozható mikrofonok, ezért Szegeden az ősbemutatóhoz hasonlóan nem élőben, hanem felvételről szólt a rockopera. És hogy hogyan? Ebből a 2024-es eladássorozat nézői is ízelítőt kapnak, hiszen idén nyáron is az 1983-as zenei alap szól a Dóm téren, arra énekelnek majd a művészek.
De nemcsak ez köti majd össze a két korszakot. Az István, a királyt most az a Novák Péter rendezi, aki 40 éve, kiskamaszként édesapja koreográfiájában az egyik kis vőfélyt táncolta a Dóm téren.
Korszakhatár a szabadtéri történetében
Boldog vagyok, hogy az István, a király '83-as és '84-es előadásaiban is dolgozhattam. Fantasztikus lehetőség volt több száz emberrel és az ország legjobb rocksztárjaival együtt dolgozni. Az István, a királyra és a néptáncfesztiválokra is jellemző volt, hogy a korabeli rendőrség nem nagyon szeretett minket. Nem bántottak, de nem tudták megérteni, hogy hajnal kettőkor is szabad az embereknek az utcán népdalokat énekelni. Volt akkoriban egy Komócsin elvtárs Szegeden, nagy vitáim voltak vele. Egyszer még forradalmat is ígértem neki…
– mondta lapunknak Novák Ferenc.
Az beígért forradalom elmaradt, vagy ki tudja? Az István, a király diadalmenete folyatódott. A rockopera bemutatásának huszadik évfordulóján, 2003-ban, Csíksomlyón, már 350 ezer ember énekelte közösen a dalokat a művészekkel.
Az 1984-es bemutató a Szegedi Szabadtéri Játékok történetében is fordulópontot jelentett, az első rockoperát a következő években újabbak követték, 1986-ban pedig megérkezett a világhírű Jézus Krisztus szupersztár is, de ez már egy másik történet.
