Meddig még?

Tizennyolc százalékos hozam egy év alatt. Meglehetősen jól hangzik – ha valakinek ilyet ígérnek egy befektetésért cserébe, valószínűleg nem sokat gondolkozik azon, jó üzlet-e ha ide teszi a pénzét. Ezért a nyereségért azonban most nem tőzsdézni kell vagy bizonytalan alapokba bevásárolni magunkat, elég néhány téglát venni. Mármint ház vagy lakás formájában. 

Az állampapírok után most úgy tűnik, az ingatlan az új aduász – Szegeden különösképpen. Egy év alatt csaknem 20 százalékkal mentek fel a lakások árai a városban, köszönhetően a BYD érkezésének. A folyamat pedig nyilvánvalóan nem áll meg. Elég csak Debrecent néznünk: ott az autógyár érkezésének bejelentése óta megduplázódtak az árak. 

Hogy örülünk-e ennek? Hát attól függ, kit kérdezünk. Akinek van lakása, mindenképpen. Akár eladná, akár cserélné, a már meglévő tulajdona komoly tőkét jelent, egy esetleges vásárlás pedig arányaiban nagyjából ugyanakkora terhet jelent, mint korábban. Na de mi van azokkal, akik most akarnak fészket rakni, vagy albérletben kezdték az életüket és onnan szeretnének kiszabadulni? Nos elárulom: ők egyre távolabb kerülnek még a reménytől is, hogy valaha lesz saját otthonuk.

Gondoljunk csak bele, tizenöt éve egy 2+2-es panellakás annyiba került, mint most egy középkategóriás garázs. Ilyen árnövekedéssel nem lehet lépést tartani. Ha valaki el is kezdett spórolni, azt látja, az összegyűlt önereje, hiába szaporodik, mégis mindig kevésnek bizonyul még ahhoz is, hogy hitelt vegyen fel. A fiataloknak persze ott a CSOK meg a babaváró, aki azonban ezzel sem tud élni, fizetésből biztosan nem teremt otthont magának. 

És hogy ez baj-e? Végülis: Nyugat-Európában nem is ilyen nagy divat a saját tulajdon. Más kérdés, hogy ez a legtöbbeket itthon most egyáltalán nem vigasztalja.