Sík Sándor emléke előtt tisztelegtek

Jövőre ünnepli a Szeged-Tarjánvárosi Szent Gellért Plébánia közössége templomuk felszentelésének ötvenéves évfordulóját. A jeles ünnepre való előkészületet Benyik György plébános egy különleges akcióval kezdte el szeptemberben. Egy éven át minden vasárnap a templomkapu érempanteonjának más-más szegedi hírességéről emlékeznek meg. A nagy példaképek iránti tiszteletadás a nyáron elhunyt Gyulay Endre, korábbi megyéspüspök érméjének elhelyezésével indult, most vasárnap pedig Sík Sándor plakettje következett.

Él és virul a plébánia

Mint minden vasárnap, a hívek ez alkalommal is teljesen megtöltötték a templomot. A tarjáni egyházközség jól érzékelhetően él, virul, dalol, otthonának érzi templomát. Lelkipásztoruk pedig együtt él velük. Benyik atya szokásához híven a szentmise előtt a templomkapuban üdvözölte a híveket: az óvodásoktól a nyugdíjasokig, mindenkihez volt pár kedves, üdvözlő szava. 

Szegedi hírességek a templomkapun

Az érempanteont a templomkapun alakították ki, szőlőfürt alakban több mint ötven szegedi híresség, példakép arcképe látható egy-egy bronz plaketten. Negyven éven keresztül Tóth Sándor Munkácsy Mihály-díjas szobrász- és éremművész alkotta meg az újabb és újabb szőlőszemeket, munkáját Fritz Mihály szobrászművész folytatja immár. 

Sík Sándor, a magyar cserkészpedagógia megteremtője

Az elmúlt vasárnap Sík Sándor piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető emléke előtt tisztelegtek a gyülekezet tagjai, aki 1903-ban lépett a piarista rendbe. Benyik György plébános felidézte, hogy a budapesti egyetem bölcsészkarán volt magyar-latin szakos tanárjelölt. Tanított Vácott, majd a rend budapesti gimnáziumában. Költői és irodalomtudósi munkája mellett a magyar cserkészmozgalom alapítója volt. Sík Sándor dolgozta ki a magyar cserkészpedagógiát, jellemformálással kapcsolatos nézetei irányadókká váltak a hazai cserkészek számára. Az „emberebb ember és magyarabb magyar” eszmeiséget közvetítette és hagyta örökül a cserkészeknek. Egyik megzenésített verse lett a magyar cserkészet indulója. 

1915-ben két hónapig tábori lelkészként szolgált Péterváradon. A fővárosi, majd 1929-től a szegedi egyetemen tanított. 1943-ban Sík Sándor keresztelte római katolikussá Radnóti Miklóst. 1945-ben az Országos Köznevelési Tanács ügyvezető alelnöke lett. 1946-ban a piarista tartományfőnök tanácsosa, 1947-től a rend magyarországi tartományfőnöke volt.

A szentmisén a Márton Áron Cserkészcsapat cserkészei is közreműködtek. Benyik atya Sík Sándor Áldott, aki előre néz című versének felolvasásával tisztelgett a papköltő emléke előtt.