Krisztina nővér

Vargacz M. Krisztinára emlékezett a Karolina iskola közössége szerdán, aki maroknyi nővértársával együtt a rendszerváltás után sok-sok küzdelemmel és erőfeszítéssel, de leginkább töretlen hittel, szeretettel és kétkezi munkájával újraindította az iskolanővérek szegedi iskoláját. A kilencvenes években magam is a Karolinában kezdtem el „koptatni a padokat”, Krisztina nővér volt az első igazgatóm. Derűs személyiségének, mindig mosolygó tekintetének emléke ma is élénken él bennem. Kegyelem volt, hogy ismerhettem. 

Már általános iskolás koromban sem tartoztam a jó magaviseletű diákok közé. Talán tízéves lehettem, amikor legjobb barátnőmmel önkényesen jogot formáltunk második otthonunk legrejtettebb zegzugainak felderítésére. A csavarhúzót és a zseblámpát otthonról vittük, majd hosszas őrködések és kitartó erőfeszítések árán megszabadítottuk az egyik pincelejárót a rácsától. Még ma is megdobogtatja a szívemet az az izgalom és gyönyörűség, amit az alagsor felderítésekor átéltem. 

Egyik „expedíciónk” alkalmával hirtelen felkapcsolódott a villany, és szembe találtuk magunkat az igazgatónővel. Mozdulni sem mertünk. Krisztina nővér összecsapta két tenyerét, és mosolyogva közölte velünk, hogy „lányok, titeket a Jóisten küldött!”. Aztán az is gyorsan kiderült, hogy miért küldött oda bennünket az Úr. Virágládákat és súlyos cserepes növényeket hordatott fel velünk a pincéből az emeletre. Közben egyetlen apró korholás sem hangzott el. Mikor mindent felcipeltünk, Krisztina nővér megköszönte a munkánkat. Végezetül azt kérdezte, hogy meg tudnánk-e ígérni, hogy nem megyünk le többet? Ígérte, szólni fog, ha legközelebb is kell segítség neki. Dehogy vágytunk vissza! Úgy elfáradtunk, alig álltunk a lábunkon.

Ez az emlék tört föl bennem, amikor szerdán Krisztina nővérről nevezték el az iskola virágos udvarát. Ennél illőbb épületrész nem is viselhetné nevét. Hiszen csak a Jóisten tudhatja, hogy szelíd szeretetével hány ahhoz hasonló magot plántálhatott el az újabb és újabb generációk lelkében, amely bennem évtizedek múltán is képes virágot hajtani és utat mutatni.