2 órája
Szegediek kutattak a dunai árvízvédelemmel kapcsolatosan
A folyó menti hullámterek árvizekre gyakorolt hatását is vizsgálták.
A Szegedi Tudományegyetem Földrajz-és Földtudományi Intézetének kutatói is részt vettek abban a Duna egészét érintő kutatásban, amely a folyó menti hullámterek árvizekre gyakorolt hatását is vizsgálta. Egy 100 éves visszatérési gyakoriságú, azaz extrémnek nevezhető árhullám alapján határozták meg, hogy a jelenlegi körülmények között az aktív árterek, azaz hullámterek milyen mértékben hatnak egyrészt az árvízi szintekre, másrészt pedig az árhullám levonulásának sebességére.
A számítások alapján kitűnt, hogy míg a Felső-Dunán az árvízi szintekre még jelentős hatással vannak az aktív árterek, addig a Középső-Dunán ezek már csak elenyésző mértékben mérséklik a tetőzés szintjét, ami alól csak a Duna szigetközi és gemenci szakasza jelent kivételt, de itt is csak 2-5 százalékos a hullámterek hatása. A modell futtatások során azt is megvizsgálta kutatócsoport, hogy mi történne, ha a meglévő hullámtereket is leválasztanánk a folyóról. Ez esetben akár további 1-1,5 méterrel is növekedhetne bizonyos szakaszokon a tetőzés szintje a Duna mentén. Ami szintén rávilágít a hullámterek kiemelkedő fontosságára az árvizek levezetésében. Megállapították azt is, hogy a magyarországi hullámterek többségén beavatkozásokra lenne szükség a hullámtér teljesítőképességének növelése érdekében. Ilyen beavatkozások lehetnek a területhasználat optimalizálása, vagy az inváziós növényfajok visszaszorítása.