2024.03.12. 17:54
A nagyárvíz áldozataira emlékeztek
A szegedi nagyárvíz legautentikusabb emlékhelyénél rendeztek megemlékezést a Szőregi Baráti Társaság tagjai az évfordulón. A katasztrófa eseményeit Miklós Péter eszmetörténész idézte fel. A rendezvényen tiszteletét tette Fülöp László, a Fidesz polgármesterjelöltje is.
Miklós Péter, Fülöp László és Rózsavölgyi József főhajtással és koszorúval tisztelgett az áldozatok emléke előtt. Fotó: Koós Kata
A Szőregi Baráti Társaság tagjai emlékeztek meg a szegedi nagyárvízben elhunytakról a katasztrófa 145. éfordulóján, kedden az újszegedi temetőben, ahol a tragédia legautentikusabb emlékhelye található. Rózsavölgyi József, a társaság elnöke elmondta, hogy az obeliszket a katasztrófa évében, 1879-ben állították.
Erről az emlékhelyről Szeged megfeledkezett, a Szőregi Baráti Társaság, a szőregi gazdák és a vadásztársaság újította fel. A mondák szerint hat halott is el van temetve alatta, mert nem tudták hová temetni az embereket a nagyárvíz alatt. A Belvárosi temetőbe nem lehetett a víz miatt. Nagyon sajnálom, hogy Szeged városa egyáltalán nem foglalkozik a legautentikusabb emlékhellyel
– mondta el lapunknak Szőreg korábbi, jobboldali önkormányzati képviselője.
A megemlékezésen részt vett Fülöp László, a Fidesz polgármesterjelöltje is. Meghallgatta a jelenlévők Szeged felvirágoztatásával kapcsolatos javaslatait, majd koszorút helyezett el az emlékoszlopnál.
Az éppen 145 évvel ezelőtti nagyárvíz eseményeit Miklós Péter eszmetörténész idézte fel.
Gergely napján, 1879. március 12-én, hajnali két órakor Szegedtől kicsit északra, a petresi gátszakasznál áttört a Tisza egy nagyon hosszú és keserves tél után. Néhány óra alatt nagyjából negyvenezer kataszteri hold a város területéből víz alá került. A házak nagyjából 95 százaléka az 5500 épületből megsemmisült, és több százan estek a víznek áldozatul. Az azonosítatlan holttestek egy részét itt, egy közös sírban helyezték el. Az ő emléküket őrzi ez az emlékoszlop
– fejtette ki a címzetes professzor, majd azzal folytatta, hogy a régi Szeged minden városrésze elpusztult: a Palánk, Alsó- és Fölsőváros, valamint Rókus is.
Viszont megszülethetett ennek a katasztrófának az eredményeként az a Szeged, amit most ismerünk, és amely Budapestnek, Párizsnak és a nyugat-európai városépítészet modern irányzatainak lenyomata. Lechner Lajos mérnök képességeit dícséri. Létrejött a sugárutas, körutas és palotás Szeged, amelynek árvízi napjait olyan jelentős alkotók örökítették meg, mint Csontváry Kosztka Tivadar. Az árvíz után néhány nappal a városba látogatott Ferenc József, az uralkodó, aki azt az ígéretet tette a szegedieknek, hogy Szeged szebb lesz mint volt. Továbbá a Szegedi Napló munkatársa volt ebben az időszakban Mikszáth Kálmán, aki tárcáiban, cikkeiben megörökítette ezt a 145 évvel ezelőtti, tragikus eseményt
– fejtette ki Miklós Péter.
Kitért arra is, hogy az árvíz pusztította Szegedért összefogott az akkori, nyugati világ, Liszt Ferenc, a korszak leghíresebb magyarja darabot komponált a város tiszteletére, és 1883-ra elkészültek a város alapjai. Szeged új városrésszel, az akkor Erzsébetvárosnak nevezett Újszegeddel bővült.
Az árvízi megemlékezés után a közelgő nemzeti ünnep apropóján megkoszorúzták a huszárlány szobrát is, amely az 1849. augusztus 5-én lezajlott szőregi csatában elesett Szalóky Zsuzsannának állít emléket, aki férfi álnéven ragadott fegyvert a szabadságért.
Szegedi hírek
- Tízéves a Dóm Rotary Club, ezt ünnepelték – galériával
- Javulnak az amerikai-magyar kapcsolatok az alkotmányjogász szerint
- Szegedi professzor lett a SOTE idei egyetlen női díszdoktora
- Bóka János a Budapesti nyilatkozatról
- A BYD kapcsán komoly fejlesztéseket jelentett be Lázár János Szegeden – videóval
