Bóka János a Budapesti nyilatkozatról

– Aki sokat beszél az Unióról, úgy látszik, elveszíti a hangját, vagyis „hangversenyre” ne számítsanak tőlem – kezdte mondandóját rekedtségére és a versenyképességre utalva Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter az Európa-tanulmányok Hálózat első konferenciájának zárónapján, pénteken.

Elsőként köszönetet mondott a hálózat három alapítójának: a házigazda Szegedi Tudományegyetemnek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek és a Károli Gáspár Református Egyetemnek.

Kritikusok legyenek

Ezt követően arra biztatta a kutatásban résztvevőket, hogy emelkedjenek felül a normatívákon, kritikusan szemléljék azokat, és ne váljanak azok részévé. Előadásában a magyar soros elnökség programjáról, valamint az ennek gerincét adó versenyképességi programról beszélt a múlt héten elfogadott és aláírt Budapesti nyilatkozat tükrében.

Bóka János: versenyképesség

– Az Unióban a versenyképesség minden területén baj van, nagy baj, ami azt jelenti, hogy a tagállamoknál egyenként is ez a helyzet. Ennek a javítását kell a fókuszba állítani, figyelembe véve azt is, hogy a versenyképességi gondok nemcsak gazdasági problémák – jelentette ki Bóka János.

Hozzátette: az Európai Tanács úgy határozott, hogy rendszeresen visszatér a versenyképesség kérdéséhez. Megjegyezte, hogy emiatt a közelmúlt választásain több tagállami kormány is megbukott, mert a szavazók a válságért az otthoni vezetőket hibáztatták. A Budapesti nyilatkozat fontos része az egyszerűsítési forradalom (az ügymenetek átalakítása) és az energiaárak csökkentése.

– Titanic-példával élve: a veszélyéről az értesítés már lement a gépházba, cselekedni kell, mert különben nekiütközünk a „jéghegynek”. Valódi irányváltás szükséges, amely meghatározza a Titanic minden utasának sorsát – zárta szemléletes hasonlattal előadását Bóka János.

Áttekintés

Győri Enikő, fideszes EP-képviselő áttekintést adott a 2011-es magyar soros elnökségtől napjainkig tartó időszakról az érdeklődők számára.