A BYD kapcsán komoly fejlesztéseket jelentett be Lázár János Szegeden – videóval

Szegedi és környékbeli fejlesztésekről tárgyalt Lázár János építési és közlekedési miniszter és Botka László polgármester pénteken a szegedi Városházán. A központi téma a BYD elektromosautó-gyárhoz kapcsolódó beruházások voltak.

Jelentős útfelújítások lesznek a BYD környékén

Lázár János miniszter a BYD infrastruktúrája kapcsán elmondta, hogy a gyárépítés a tervezett ütemnél sokkal gyorsabb ütemben halad. A tervek szerint 2025 második felében már autók gurulnak le a gyártósorról. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a BYD révén Szeged Európa harminc legfontosabb ipari centruma közé kerül.

Kifejtette, hogy az állam vállalta az M43-as autópálya és a gyár összekötését, az M5-ös és az M43-as autópálya négysávosítását, valamint megtervezik és kivitelezik a kapcsolódó úthálózat felújítását Szeged irányába. A miniszter elmondta, hogy a kiviteli tervek, sőt bizonyos esetekben már a közbeszerzési döntések is megvannak. Emellett a gyárnak a Szeged felőli oldalán az 502-es főút kétszer kétsávosra bővítésével és meghosszabbításával kialakítanak egy négysávos szakaszt, amelynek tervezése 2025 elején zárul, a források már rendelkezésre állnak.

Bővítik a vasúti kapacitásokat

A miniszter rámutatott, hogy a vasúti kapacitások bővítése is elengedhetetlen a gyár zökkenőmentes működéséhez. Ahogy fogalmazott, a magyarországi autógyártók három éven belül több mint egymillió új autót fognak évente előállítani. Az Európai Unió szabályai szerint közúton kész jármű árut szállítani tilos, erre csak vasúton van lehetőség.

Lázár János első lépésként egy vasúti terminál létesítését jelentette be Szegeden, a BYD-gyár közelében, amelynek megvalósításáról jelenleg tárgyalásokat folytat a kormány.
– Ezt lehet, hogy magántőke bevonásával fogjuk megvalósítani, az is lehet, hogy Kiskundorozsma irányában fogjuk megcsinálni. Ez egy negyvenmilliárd forintos beruházás lesz, amely az eddigi beruházások között még nem szerepelt – közölte a miniszter, majd a Szeged–Kiskunfélegyháza és a Kiskunfélegyháza–Cegléd vonal megújítását is előrevetítette. Nyomvonal-szélesítést, korszerűsítést és többsávosítást is említett.
– A kormány azt a döntést hozta, hogy Cegléd és Kiskunfélegyháza között soron kívül elrendelte a vasúthálózat teljes korszerűsítésének megtervezését, Kiskunfélegyháza és Szeged között elrendelte a kivitelezés megvalósítását tekintettel arra, hogy itt tervekkel rendelkezünk – közölte Lázár János, aki kitért arra is, hogy az ehhez szükséges hitelért az Európai Beruházási Bankhoz fordultak.
– 2,2 milliárd euró, tehát 880 milliárd forint értékben fogunk megvalósítani Magyarországon vasútépítéseket, vasútfejlesztéseket, korszerűsítéseket. A legelső vonal, amelyet már 2026-ban építeni akarunk, az a Szeged–Kiskunfélegyháza közötti vasút felújítása, bővítése, a kapacitások növelése. Ez 175 milliárd forintos beruházás lesz – mondta.

A schengeni térség legnagyobb átkelője épül Röszkén

Azt is bejelentette a miniszter, hogy magyar-szerb-kínai együttműködéssel Röszkén a schengeni térség legnagyobb közúti, vasúti, teheráru- és személyforgalmi átkelőjét építik meg. A százmilliárdos nagyságrendű beruházás nagyban hozzájárul majd a vajdasági és a szegedi munkaerőpiac összekapcsolásához. A beruházást a szerb kormánnyal közösen kínai pénzügyi forrásból tervezik megvalósítani.

Szeged teljes közlekedését újratervezik

A BYD-gyár tízezer munkavállalója hatással lesz a szegedi helyi és helyközi közlekedésre is. A miniszter egy új terv megalkotását javasolta a Szegedi Közlekedési Vállalat, a MÁV, a Volánbusz Zrt. és a város közlekedéstervezőinek együttműködésével. Ahogy Lázár János fogalmazott, újra kell tervezni Szeged teljes helyi közlekedését. Elmondta, nyitott arra, hogy módosítva az európai uniós fejlesztési programot, Szeged utólag bekerüljön villamos- és trolibeszerzéssel, akár hálózatfelújítással a programba.

A Mars téri Volán-pályaudvar ügye is terítékre került a miniszter és a polgármester megbeszélésén, amelynek áthelyezését vetítették előre a Nagyállomás mellé, de továbbra is funkcionálna a helyi és a helyközi buszközlekedés megállójaként is. Lázár azt is elmondta, hogy a szegedi nagyállomás fejlesztését magántőke bevonásával tervezik megvalósítani. A terv szerint a vasútüzemi részek maradnak a MÁV használatában, az azon kívüli részeket azonban magánbefektetők üzemeltetésébe adnák.

Az SZTE épületei akadályozzák a déli Tisza-híd megvalósulását

A megbeszélésen tárgyalták a déli Tisza-híd ügyét is. A polgármester és a miniszter egyetértett abban, hogy a harmadik szegedi híd megépítése szükséges a BYD-beruházáshoz. Lázár János elmondta, 2025 első negyedévében elkészül a teljes kiviteli terv. A híd megvalósítása több mint százmilliárd forint, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem akadályozza a megvalósítást.
– Az új híd megépítésének jelen pillanatban egyetlen egy akadálya van, az pedig az egyetemmel folytatott tárgyalások. Hiszen a nyomvonal érinti az egyetem hőközpontját – közölte Lázár János, majd azzal folytatta, hogy a nyomvonal hat egyetemi épületen keresztül vezet. Minden eshetőséget megvizsgáltak, de a tervezők ezt a műszaki megoldást tartják a leginkább kivitelezhetőnek, így a nyomvonal változtatására nincs esély.

Lázár egyértelművé tette, hogy amennyiben az egyetem nem blokkolja a terveket, a beruházás gyakorlatilag zöld utat kap. Emlékeztetett, hogy amióta a Fidesz kormányon van, minden ciklusban hozzákezdett vagy megépített egy dunai és egy tiszai hidat. Rámutatott, hogy hazánkban jelenleg a szegedi az egyetlen kiviteli tervvel rendelkező tiszai híd terv.

Szintén a BYD-beruházáshoz kapcsolódóan tárgyaltak a szegedi Belvárosi híd felújításáról, korrózióvédelméről is, amely hazánk egyetlen önkormányzati tulajdonú Tisza-hídja, és csaknem harminc évvel ezelőtt esett át utoljára felújításon. Botka László elmondta, hogy a 2,3 milliárd forintos beruházás kettős, önkormányzati és minisztériumi finanszírozásból fog megvalósulni. Lázár János úgy fogalmazott, hogy ennek a hídnak a felújítását meg kell kezdeni 2025 elején, az Építési és Közlekedési Minisztérium kétmilliárd forint azonnali támogatást biztosított az állagmegóvásra, amelyet decemberben át is utalnak.

A miniszter az algyői Tisza-híd kapcsán pedig négysávosítást vetített előre, mégpedig úgy, hogy a jelenlegi kétsávos híd mellé építenek még egy kétsávosat, majd a kettőt összeépítik. Ennek a beruházásnak a kiviteli tervei jövőre készülnek el.