Tessék örülni neki!

Van az a Markos-Nádas-Boncz kabaré, a viccmesélő verseny, amiben Boncz Gézának csak annyi volt a poénja, hogy „még jó, hogy bele nem lépett”. Ez jutott eszembe, amikor ismét berobbant a hírekbe a szegedi luxusburger.

„Még jó, hogy lehet kapni” – a szegedi luxusburger

Még jó, hogy lehet kapni. Már négy éve is hiánypótló termék volt. Valószínűleg inkább marketingfogás ez az étel, mint gasztronómiai élmény, de annak zseniális. Azt a tulajdonos is elárulta, hogy ha éppen nem pörög a médiában havi egy-kettő fogy csak belőle. Ilyenkor viszont a többszöröse. Ez nem rossz reklám. Ügyes.

Mi kerül ezen ennyibe?

Meg az a kabaré is eszembe jutott, amikor az egyre idegesebb Márkus László szed szét egy fotelt, miközben azt kiabálja, hogy „Mi került ezen a fotelon 7200 forintba?” Mert ugye, mi kerül egy hamburgeren 38 ezer forintba. Kész kabaré az egész.

Újra rácsodálkozott az ország, hogy a szegedi Famous étteremben kapható kis hazánkban a legdrágább hamburger. A 38 ezer forintos burger négy éve a luxus szimbóluma, és ami igazán figyelemre méltó, hogy ez idő alatt nem változott az ára! Pedig az inflációval együtt a tojás, a tej, és a kenyér, a rezsi és a munkaerő drágult. Jött közben járvány, rezsiválság és háború is, de a luxushamburger ára mindezt stabilan állja. Igazi szegedi makrogazdasági siker ez, nem vitás. A titok abban rejlik, hogy a luxustermékek máshogy inflálódnak. Valószínűleg egy Rolex is annyiba kerül most mint négy éve. Na, ezért nem panaszkodnak a gazdagok.

Az árát stabilan tartó luxusburger

Mert mi, magyarok szeretünk panaszkodni és irigykedve nézzük a gazdagok életét. Most végre muszáj kicsit megnyugodni: egyrészt mi is annak érezhetjük magunkat az árát stabilan tartó luxusburgert majszolva, másrészt végre valami, ami egy fillérrel sem drágult az elmúlt években. Tessék örülni neki!