Konferencián emlékeztek meg a nagyárvíz katasztrófájáról – Galéria

Kozák Péter, a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezetének elnöke és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a szegedi nagyárvíz 145. évfordulója apropóján rendezett, tudományos konferencia célja annak a kérdésnek a vizsgálata volt, hogy hogyan és miben változott Szeged élete az árvíz után.

– Mire tanít bennünket a múlt? A folyó elvárja azt, hogy tanuljunk azokból a leckékből, amelyekkel korábban elődeinket vagy akár bennünket vizsgáztatott – hangsúlyozta.

Lábdy Jenő, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató helyettese köszöntő beszédében emlékeztette a megjelenteket, hogy noha a nagyárvíz esetében egy katasztrófára emlékezünk, mégis óriási megújulást eredményezett a város életében. A 145. évforduló érdekességeként említette, hogy a BYD elektromosautó-gyár építkezése miatt szintén egy nagy fordulat előtt áll a város, amely generálisan meg fogja változtatni életét.

Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester Szeged 1879 utáni újjáépítése kapcsán az európai összefogást emelte ki, amelyet az európai együtt gondolkodás előképeként határozott meg.

Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának dékánja a magyar vízügyi szolgálat kiválóságát méltatta beszédében. 

– Magyarországon a jelentős árvizeket a vízügy szolgálat profi módon tudja kezelni, és képes a vagyon- és életbiztonságot garantálni. Ez nem mindenhol van így. Nyugati, fejlett társadalmak, ahol pénz, paripa, fegyver, minden rendelkezésre áll, egyedül nem képesek kezelni azokat az új típusú árvizeket, amelyektől nekünk is tartanunk kell – fogalmazott, majd arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy tavaly például Észak-Olaszországban az Elba folyó nagyon komoly árvízhelyzetet okozott, kitelepítésekre is szükség volt.

– Magyarországon úgy érezzük, mintha nálunk ilyen nem is következhetne be, hiszen az 1913-as dunai árvíz óta komolyabb rendkívüli készültséget nem élt meg az ország. De nem szabad, hogy a figyelem lankadjon – hangsúlyozta, majd kitért arra, hogy a klímaváltozás következtében lehulló, nagy intenzitású csapadékok, azok megnövekedett mennyisége nagy kockázatot jelent.

A dékán úgy fogalmazott, hogy új világba léptünk, mert a csapadékeseményeket és az azok következtében kialakuló árhullámokat már nem lehet pusztán töltésmagasításokkal kezelni. Az új típusú, differenciált árvízbiztonság és árvízvédelemben a felsőoktatás szerepét hangsúlyozta.

– Mi ennek szellemiségében igyekszünk felkészíteni  hallgatókat a vízügyi szolgálati életre, azaz olyan integrált vízgazdálkodást kell folytatni, ahol az ágazati érdekek együttesen érvényesülnek, és az ágazatok képesek összekapaszkodni az árvizek megelőzésében – mondta.