Lelkes madárlesőket várnak az idei akcióhoz

A citizen science, avagy a „közösségi tudomány” jellegű adatgyűjtés egyre népszerűbb. Civilek bevonásával kutatják például a többféle veszélyes kórokozót, köztük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust is terjesztő Hyalomma kullancsot. Egy Csongrád-Csanáddal határos megyében egy szarvasmarha testéről annak gazdája gyűjtötte be a vérszívót, amelynek természetes élőhelye egyébként tőlünk délebbre ismert, a Földközi-tenger mentén, Afrikában és Ázsia déli részén. De kevésbé riasztó egyedeket lehetett fürkészni a Vadonleső Programhoz csatlakozva is: fokozottan védett ürgéket kellett megfigyelni, amelyek természetvédelmi értéke egyébként 250 ezer forint.

A lapunknak is nyilatkozó szakemberek szerint a gyakorinak gondolt, ős­­honos élőlényeknél nem kevésbé fontos az állomány rendszeres felmérése, az esetleges veszélyezte­­tő tényezők felderítése. Vannak olyan fajok, fajcsoportok, amelyek országos megfigyelése széles elterjedési területük, életkörülményeik vagy könnyű felismerhetőségük révén, önkéntesek segítsége nélkül szinte elképzelhetetlen. 

Tavaly az első között jelentkeztek Szentes, Mindszent, Mártély, Vásárhely, Csongrád, Szeged és Zsombó lakosai az első téli madármegfigyelésre. Idén pedig újra várja a lelkes önkénteseket a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), hogy felmérjék a téli etetők körüli aktivitást. Kilenc héten át, december 28. és jövő február 28. között lehet csatlakozni. Az előző akcióban hétről hétre rengeteg adat futott be a civil szervezethez 121 faj több mint 85 ezer egyedéről, amelyek között a mezei veréb, a széncinege és a házi veréb volt a három leggyakoribb. A program sikerére alapozva az MME idén is meghirdette az akciót.

Az adatok beküldését az MME által fejlesztett, Android és iOS rendszert használó telefonokon és tableteken is működő Turdus applikáció könnyíti meg, de az okostelefont nem használókra is gondolva a megfigyeléseket egy internetes adatbázisban is rögzíteni lehet.