2 órája
Karády Katalint vásárhelyi dublőz helyettesítette filmjeiben
Az 1944-ben a Gestapo főhadiszállásán megkínzott díva, Karády Katalin életének megrázó pillanatait idézte meg Nagy Gyöngyi történész. Az embermentő színésznő egykor Szegedre is ellátogatott, filmjeiben pedig egy vásárhelyi színésznő, Tűhegyi Katalin helyettesítette.
„Nem szívesen beszélek róla, nehogy kérkedésnek hasson. […] Annak idején három lakásom volt, mindegyikben jó néhány embert rejtegettem. Ezt nem valami hősies áldozatnak, hanem emberi kötelességemnek éreztem” – nyilatkozta az 1951-ben a kommunista diktatúra elől külföldre emigrált Karády Katalin. Először Németországban, majd Brazíliában élt 16 évig, végül az Egyesült Államokban telepedett le.
Egy kőbányai család hetedik gyermekeként született, despota, alkoholista, gyakran erőszakos apja egy életre meghatározta a személyiségét. Karády egykor Szegeden is járt, ahol a Valahol Oroszországban című dalát énekelte a helyi katonakórházban. A betiltott Machita című filmjében vásárhelyi színésznő, Tűhegyi Katalin volt a dublőre.
Karády Katalin és a kémvádak
A második világháborúban üldözötteket mentő díva életének részleteit Nagy Gyöngyi történész idézte fel a Magyar Tragédia 1944 Kiállítóhelyen, a Holokauszt 80 Emlékév alkalmából.
Az 1940-es évek ünnepelt, búgó hangú, titokzatos színésznőjéről – aki 1990-ben hunyt el – még ma is kevéssé ismert, hogy filmszerepeiért vett lakásaiban üldözötteket bújtatott. 1944 tavaszán a Gestapo hónapokig fogva tartotta és megkínozta Karádyt a budapesti Melinda Szállóban, mivel kémkedéssel vádolták.
Ahogy Nagy Gyöngyi elmondta: a 2004-ben Világ Igaza díjjal kitüntetett Karádyt Magyarország 1944-es német megszállásakor dalai betiltása és kémvádak miatt érte a Gestapo brutalitása.
A legsötétebb órák
Szabadulása után, a nyilas hatalomátvétel embertelenségei közepette Karády továbbra is segítette az üldözötteket. Gyerekeket mentett meg a biztos haláltól.
„Jött egy csapat nyilas, húsz gyereket sorba állítottak, és puskatussal terelték őket a Duna felé. Egyszer csak fékezett mellettünk egy nagy fekete autó, amelyből Karády Katalin szállt ki. Beszélt a nyilasokkal, benyúlt a retiküljébe, valamit odaadott nekik, majd az összes gyerek bezsúfolódhatott az autójába. Meg sem álltunk a lakásáig, ahol az alagsorban bújtatott el minket” – emlékezett vissza az egyik megmentett kisgyerek.
Végzet asszonya helyett traktoros nő
Nagy Gyöngyi elmondta, hogy Karádyt sem a németek, sem a kommunisták nem kedvelték, mindkét oldal kémnek tartotta. A Rákosi-korszak munkásnő és traktoros lány ideálja mellett nem volt szükség a Karády által képviselt végzet asszonyára.
1951-ben végleg elmenekült Magyarországról. Az 1970-es évek végén, hosszú elhallgatás után, újra megjelentek dalai bakelitlemezen, és a mozik tele voltak a filmjei vetítésén. Karády kultusza ekkor reneszánszát élte.
2020-ban, születésének 110. évfordulója alkalmából ismét számos színdarab és könyv idézte meg alakját, a Karády-jelenség második reneszánszát hozva.
