Idomítsuk a természetet

Harmadával drágul a hal ára a hőség miatt – írjuk mai lapunkban. Közben hallgatom a híreket: kár várni a kajszidömpingre, mert a termés nagy része tavasszal elfagyott. Ebből pedig mi következik? A befőzni való sem lesz olcsó. Tavaly az aszály miatt volt minden drága, most viszont volt bőségesen eső. Jégverés sincs, hát akkor mi a baj? Íme a válasz: a meleg. Valami ok mindig van, miért fizetünk egyre többet és többet, és lássuk be, legtöbbször az időjárás a hunyó.

Időnként komolyan elgondolkozok, vajon jobb lenne-e a világ, ha ezt is mesterségesen tudnánk befolyásolni. A jégkár-mérséklő rendszernek köszönhetően egy rizikótényezőt már sikerült minimalizálni, de mi lenne, ha  a teljes időjárási repertoár rajtunk múlna? Lenne újra négy évszak, éjszakára lehűlne nyáron is a levegő, eső csak éjszaka esne – igény szerint időnként kizárólag a zöld felületek felett – és persze sem károkozó viharok, sem extrém kevés vagy sok csapadék nem esne. És természetesen fagyok is csak télen lennének, akkor viszont garantáltan, hogy mondjuk a nemszeretem rovarok se teleljenek át vígan és szaporodjanak a végletekig. Képtelenségnek tűnő fantázia, de nem lenne hasznos? Mindenki boldog lenne és a mezőgazdaság vagy más, élelmiszer-előállításhoz kapcsolódó ipar sem szenvedne veszteségeket – és így nem kellene árat emelni erre való hivatkozással.

Igen, tudom, a természet rendjébe való beavatkozás előbb-utóbb mindig visszaüt. De ki tudja? Lehet, hogy ezt máshogy is el lehet érni. Szóval tudósok, kutatók, itt a remek feladat. Találják fel, hogyan lehetünk – ha nem is nagyobb úr, mint a természet – de legalább olyan jó idomárok, melyek kordában tudják tartani ha mást nem, az extrém kilengéseket.