90 éve nyitott meg a strandfürdő

Kamarakiállítással emlékeztek meg a Szentesi Sport- és Üdülőközpontban a szentesi sport­uszoda 90 évvel ezelőtti megnyitására. A dologban van egy kis turpisság, ugyanis a strand átadásának kerek évfordulója tavaly ősszel volt: az uszodát 1932. szeptember 4-én adták át a fürdőző nagyközönségnek. A kiállítás kapcsán azonban érdemes felidézni, hogyan is lett sportuszodája Szentesnek 90 (és fél) évvel ezelőtt. 

Fejlődik az úszósport 

Szentesen már az 1890-es évek közepétől működött egy ártézi kúttal táplált nyári uszoda. Az évek során azonban az úszósport fejlődésével kinőtték a nyári uszodát, ezért Lázár Andor, a város országgyűlési képviselőjének ösztönzésére egy új medence építése mellett döntöttek 1932-ben. 
A beruházást azonban nem a város kezdte el, hanem egy társaságot alapítottak, amelynek Csongrád vármegye, az Országos Testnevelési Tanács, a Magyar Úszó Szövetség, Szentes városa és három helyi sport­egyesület is tagja volt. 

Lássunk munkához! 

Az uszodaépítésre beérkezett ajánlatokról 1932. július 15-én, a Négyesi Imre polgármester elnökletével megtartott értekezleten döntöttek: a kútfúrási munkálatokra Buday Bálint és társa, a medence építésére pedig Szabó László építőmester adta be a legelőnyösebb és legolcsóbb ajánlatot. Ezek alapján felkérték Cseuz Béla műszaki tanácsost és Szittner Imre ügyészt, hogy a szerződést haladéktalanul kössék meg, és intézkedjenek, hogy a munkát a le­­hető legrövidebb időn belül kezdjék el. 

Hogy a felkérést komolyan vették, azt az bizonyítja, hogy a 15-i értekezlet után három nappal később, július 18-án már meg is kezdték a munkálatokat. A kútfúrók, valamint a mintegy 3000 köbméter földmunkát végző 45 kubikos tíz nap alatt elvégezték a rájuk bízott munkát. A medence építése két hét alatt befejeződött. 

Amerikai tempó 

Az akkori egyik legnívósabb építőművészeti folyóirat, A tér és forma című lap hasábjain így írt a villámgyorsan el­­készült uszodáról a tervező, Mattyók Aladár: „Amerikai tempóban épült fel. Szentesiek azt akarták, hogy strandfürdőjük legyen közvetlenül a város alatt s mert államsegélyt kaptak a sportuszoda létesítéséhez, nagy akarattal és eréllyel, máról-holnapra megvalósult a szentesi ártézi fürdő”. 
Augusztus 30-ára már feltöltötték a medencét, Budapestről pedig úszóedző érkezett, hogy néhány napig edzést vezessen a szentesi versenyzőknek. A környezet parkosításának terveinek elkészítésére Matyó Sándor városi főkertész kapott megbízást. 

Szárnyaló tervek 

Noha a végeredményre így sem panaszkodhatunk, születtek olyan nagyívű elképzelések is, amelyek végül nem váltak valóra. Farkas Béla főispán, a strandfürdő egyik zászlóvivője például a Kurca strandfürdő végénél húzódó, régi folyómederben 800-1000 méter hosszú csónakázót képzelt el, mert mint a Szentesi Hírlap tudósításában írta: „mily nagyszerű volna, ha a közönség fürdés után csolnakázással szórakozna”. Nem kevésbé érdekes terve volt, hogy használják télen a medencét jégpályának, mert a félméteres jég nem árthat a betonmedencének. 
 

Így látta a tervező
 
Ezek az ötletek végül nem valósultak meg, de 1932 szeptemberére így is egy szép környezetben fekvő, remek uszodának örülhetett a fürdőző közönség. 
Így festette le az uszodát megálmodója, Mattyók Aladár: „A főbejárat két oldalán vannak a pénztárfülkék, szemben a magas terasszal épített vendéglő, balra a ruhatárszerű nagy öltöző elkülönített vetkezőfülkékkel és szekrényekkel, árnyas fák alatt különállóan, eltérő élénk színekkel festett 10 négyes családi kabin (à 5 személyre), a női és férfi egyes kabinok, a ruhatárkezelők és úszómester lakása. A medence másik oldalán élénk színekkel festett, modern stílusú magán weekend-házak sorakoznak. A fürdő egész területe fásított, parkírozott és sok virággal tarkított. A fürdőtársaság később külön női- és férfiöltözőket szándékozik építeni zuhanyokkal, WC-vel, majd gyermek- és ülőmedence építése és egy nagy és egy, a mostaninál bővebb és melegebb vizű ártézi kút építése következik”. 
 

Elfelejtették bajaikat 

Az elkészült uszoda avatásának megadták a módját, országos úszóversennyel nyitották meg a strandot. Mint a korabeli városi újság írta, 1932. szeptember 4-e „szép ünnepnapja volt Szentesnek”. A Szentesi Hírlap tudósítója elragadtatásában így fogalmazott: „Egy nevezetes nap volt az, mert mindenki örült, hogy egy egészségügyi és sportintézményt avattak és adták át hivatásának, amit mindenki szeret. Az emberek elfelejtették bajaikat, megszűnt közöttük minden ellentét s egy nagy nemzeti gondolatban összeforrva örültek és ünnepeltek”. 

Bevonult az úszósportba 

A megnyitó napján zsúfolásig megteltek a tribünök, több ezer főnyi közönség gyűlt össze. A felavató ünnepséget Négyesi Imre polgármester nyitotta meg. Szavai után Homonnay Tivadar, a Magyar Úszó Szövetség elnöke az egész magyar úszótársadalom nevében köszöntötte a megjelenteket, majd Lázár Andor országgyűlési képviselő szólt az ünneplőkhöz. 
A felavatási ünnepség végeztével kezdődött az első szentesi verseny, az országos úszóverseny mintegy 120 úszóval, köztük 8 országos bajnok ugrott me­­dencébe aznap. Ezzel Szentes bevonult az úszósportba. 
 

A szőkébbik nyert 

A bíró sípjelére az indító le­­csapta a piros zászlót, és az első rajt után – amelyet fényképfelvétel is megörökített – öt gyerek ugrott a vízbe. Két szőke fiú között nagy küzdelem zajlott, végül a szőkébb nyert: ő pedig nem volt más, mint Zsoldos Ferenc későbbi sebész fő- orvos. 
A versenyek után a győztesek nagyon szép tiszteletdíjakat vehettek át, így többek között ezüst stopperórát, ezüst órát, ezüst karkötőt, ezüst hamutálcát vagy ezüstceruzát. A legjobb szentesi úszó, Szittner Lajos ezüst serleget kapott. 
A nap végét egy bemutató vízipóló-mérkőzéssel zárták: a Szegedi Úszó Egyesület csapata 4–1-re győzött az Orosházi Úszó Egylet csapata ellen.