Százéves a szegedi egyetemi füvészkert

1922-ben, a kolozsvári egyetem Szegedre költözésekor a város húsz kataszteri hold szántóföldet ajándékozott a füvészkert létrehozására. Az alapító igazgató, Győrffy István az újszegedi terület betelepítését 1925-ben kezdte el gyűjtőutak anyagának felhasználásával. 1928-ban artézi kutat fúrtak, 1929-30-ban növénynevelő üvegház épült, 1931-ben készült el az első tó. 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay kastély tavából került Szegedre az indiai lótusz, ami azóta is a kert különleges látványossága. Az 1940-es évektől alakították ki a kert főként oktatási célú részlegeit: a rendszertani gyűjteményt, a rózsakert, a sziklakert, az ötvenes években pedig üvegházakat építettek a trópusi haszonnövények bemutatására.

A jelenleg több mint 17 hektáros területű füvészkertben a gyűjtemények fenntartása, gyarapítása és az oktatási tevékenység mellett fontos ismeretterjesztő munka is folyik, részben a különféle tematikus rendezvények keretében, melyek közül a legnépszerűbbek a nyári lótusz, illetve levendula napok.

A füvészkert munkatársai az elsők között ismerték fel a veszélyeztetett növényfajok ex situ - természetes élőhelyen kívüli - szaporításának jelentőségét. A természetvédelmi munkát szaporodásbiológiai vizsgálatok segítették, s az intézmény az elmúlt évtizedekben több sikeres projektet megvalósított a Körös-Maros Nemzeti Parkkal együttműködve a ritka löszgyepi növényfajok természetes állományainak megerősítése érdekében. Ez az élőhely-rehabilitációs munka a tervek szerint a közeljövőben folytatódik.

Szombaton az intézmény századik születésnapján a gyerekeket pecsétgyűjtő játék, interaktív koncert, játszóház várja. Az érdeklődő vendégeknek szakemberek mutatják be a kert értékeit, kora délután 100 év - 100 fotó címmel nyílik természetfotó-kiállítás, majd a Szegedi Nemzeti Színház művészei olvasnak fel néhányat a centenárium alkalmából kiírt egyetemi verspályázatra érkezett művek legjobbjaiból. A programokat délután a Kaláka együttes koncertje zárja.