Milyen lesz a tanévkezdés?

– Egy hetet az iskolában, egy hetet otthon, vagy két hetet az iskolában, egy hetet otthon tanulnak a diákok – ilyen hibrid iskolanyitási variációkat is modellez most kollégáival Röst Gergely matematikus. Az ötletet az adta, hogy a H1N1-járvány idején az egyhetes őszi szünet három héttel visszavetette a járvány terjedését. A gyerekek között általában enyhe lefolyású a betegség, de ők is terjeszthetik a koronavírust.

– Azért is lenne jó, ha például két hét után egy hetet otthon töltenének, mert így megszakadnának a fertőzési láncok, illetve ennyi idő alatt túl is eshetnek rajta – tette hozzá a kutató.

Az egyetemi tanév

Egy nagy volumenű koreai kutatás szerint a 10 év feletti gyermekek ugyanúgy képesek fertőzni, mint a felnőttek, míg a 10 év alattiak fertőzőképessége kisebb volt. Érdemes tehát a gyermekek életkorát figyelembe vevő terveket készíteni.

Röst Gergely szerint az egyetemi oktatás elindítása is komoly döntés. Egy felmérés szerint például a német egyetemek 80 százaléka még nem tudja, milyen formában indítsa a tanévet. Az egyetemistákra fokozott figyelmet kell fordítani, hiszen nagyon sok, különböző közösségekbe tartozó emberrel találkoznak, amikor előadásokra mennek, a kollégiumban vannak, vagy amikor este buliznak.

A hallgatók összekötnek kisebb közösségeket, és ugyan esetükben jellemzően nem súlyos kimenetelű a fertőzés, az oktatóik egy része idős, akik már a nagy rizikójú csoportba tartoznak.

Nem megérkezik, jelen van

A második hullámmal kapcsolatban a matematikus kifejtette, hogy szerinte nem az a kérdés, mikor ér ide, hanem az, hogy a már jelen lévő vírus mikor tud újra széles körben terjedni.

– Minél több lehetőséget adunk a terjedésére, annál nagyobb mértékű lesz az itthoni járvány. Jelenleg stagnál a fertőzések száma hazánkban, és annak érdekében, hogy ez ne váltson át növekvő tendenciába, fontos, hogy továbbra is betartsuk a higiéniai előírásokat, kerüljük a zsúfolt helyeket, gyakran mossunk kezet, tartsuk a védőtávolságot és viseljünk maszkot zárt térben – hívta fel a figyelmet.

Kiemelte, nagy tesztje lesz az országnak az őszi-téli időszak, az esetszámok emelkedésének mértékét meghatározza majd az, hogy az embereknek mennyire lesz felelősségteljes és fegyelmezett a viselkedése, milyen fokú lesz az egyéni védekezés.

Kérdőívvel segíthetnek

Megtudtuk, minden hónapban országos reprezentatív telefonos felmérést végeznek a kontaktusok változásának kutatása céljából, emellett továbbra is kitölthető a Magyar Adatszolgáltató Kérdőív (MASZK), ami bárki számára elérhető a világhálón. A kitöltése csupán 5 percet vesz igénybe.

Ebből látták, hogy bár a járvány előtt a budapestieknek átlagosan több kontaktusuk volt, mint a vidékieknek, a vidék május 4-i nyitását követően ez megfordult. Érdekes, hogy ez a helyzet a fővárosi nyitás után is fennmaradt. A kontaktusok alakulásának követése segít abban, hogy pontosabb előrejelzések készüljenek a hazai koronavírus-járvány terjedésére vonatkozóan.