Se épület, se tárlat nem őrzi a legszögedibb szögedi emlékét

Barna Gábor, az SZTE BTK Néprajzi és Antropológiai Tanszékének tanára hangsúlyozta, Bálint Sándor munkássága kiemelkedő jelentőségű Szeged számára.

– Bálint Sándor volt az első, aki szisztematikusan, életének jó részét Szeged kutatásának szentelte. Életművében a nagy, néprajzi monográfiája mellett többek között a város építészet-, társadalom-, nyelv-, művelődés-, egyház- és vallástörténetével is foglalkozott – fejtette ki, majd hozzátette: tevékenysége felbecsülhetetlen értékű a szegedi identitástudat fejlődésében és megerősödésében, továbbá nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a paraszti műveltség – értékéhez méltón – nemzetünk kultúrájának részévé válhatott.

Derű és szeretet

Nem csupán munkássága, hanem személyisége is jóval az átlagemberek fölé emelte. Az egyetemi tanár elmondta, több alkalommal is volt szerencséje személyesen találkoznia Bálint Sándorral.

– Óriási személyes vonzerővel rendelkezett, az emberek csüngtek rajta. Mindig mosolygósan, kedvesen beszélgetett mindenkivel, a derű hatotta át egész személyiségét. Emellett kevés olyan mélyen hívő embert ismertem, mint ő. Ezalatt nem bigottságot értek, hanem élte a kereszténységet, amelynek alapvetése a szeretet. Mindenkit szeretett. Mikor perbe fogták, akkor is azt kérte, hogy soha ne tudja meg, ki juttatta őt oda, nehogy harag ébredjen a szívében iránta – mesélte az egyetemi tanár, majd megjegyezte, a szeretet által vezérelt élete példa lehet valamennyiünk számára.

Csodára várva

Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi megyés püspök 2005-ben kezdeményezte Bálint Sándor boldoggá avatását.

– Öt év alatt eljutott a pozícióig Rómában, azaz a szentté avatási kongregáció állásfoglalásáig arra vonatkozóan, hogy a keresztény erényeket valóban hősi fokon gyakorolta. Mindszenty bíboros esetében ehhez 25 esztendőre volt szükség. Bálint Sándornál azóta csodára várunk, amely igazolhatja, hogy olyan helyen van Istennél, hogy közben tud járni érettünk – mondta.

– Ezt a csodát azonban csak úgy lehet elérni, ha őrizzük és minél többekkel megismertetjük Bálint Sándor emlékezetét és hagyatékát. Hiszen ha valaki azt sem tudja, hogy létezett, hogyan kérhetné a közbenjárását? – tette fel a költői kérdést Barna Gábor.

Méltatlan bánásmód

A legszögedibb szögedi emlékét sírja, két szobra, nevében néhány intézmény, továbbá emléktáblák őrzik Szegeden, azonban állandó kiállítóhelye, tárlata nincsen. Szülőházát 2004-ben lebontották, a Bálint Sándor Közalapítvány tavaly befejezte működését. Hagyatékát a Móra Ferenc Múzeum őrzi raktárában. Az egyetemi tanár elmondta, a Bálint Sándor Emlékház és Kutatóközpont tervei elkészültek ugyan, – amely az alsóvárosi tájház telkének végében kapott volna helyet –, megvalósítására azonban jelenleg nincs remény.

– Tíz évvel ezelőtt lett volna egy pályázati lehetőség, akkor a városnak mindössze a költségek tíz százalékát kellett volna finanszíroznia, ami körülbelül 35 millió forintot jelentett. A beruházás költségének maradék kilencven százalékát fedezte volna a pályázat, azonban az önkormányzat ezt nem vállalta. Azóta remény sincs a felépítésére – mondta el Barna Gábor.