2020.03.18. 15:30
A „Szent Imre” álma
Egy sci-fi novella kezdő sora is lehetne az alábbi mondat: Egy emlék a jövőből.
Zajlik a szakszervezeti néptáncfesztivál megnyitója Szegeden, a Szőke Tisza (II.) előtt 1983 júliusában. FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN/MÓRA FERENC MÚZEUM
No, nem szaladok előre az időben több száz vagy ezer esztendőt, csak a 2020-as év szeptemberéig. Ekkor rendezik ugyanis az – immáron – 52. Eucharisztikus Kongresszust Budapesten. De rendeztek ilyet 1938-ban is ugyanitt, szám szerint a harmincnegyediket.
A mi „Szőke Tiszánk” (akkor még Szent Imre néven) az oltáriszentséget a Dunán körbehordozó hajókaraván zászlóshajója volt. Később került Szegedre állóhajónak, diszkóhajónak, már – egyházias nevétől megfosztva – Felszabadulás néven. A hajókaravánban ott volt az apjáról elnevezett Szent István. Mint a kereszténységet Magyarországon meggyökereztető királyunkhoz méltó, ő hordozta az oltáriszentséget ez év májusában.
Két szép, magyar fülnek szépen csengő név. Pedig eredetileg egy házaspárról, az utolsó Habsburg uralkodópárról, IV. Károlyról és feleségéről, Zitáról kapták nevüket. A szociálisan érzékeny uralkodóról nevezett hajó lett a Szent Imre, feleségéről kapta nevét a Szent István, hiszen Trianon után nem lett volna szerencsés az utolsó Habsburg uralkodópárról elnevezni a testvérhajókat. Mit szóltak volna a szomszédok, no meg a magasságos Népszövetség?
Véletlen – döntse el mindenki maga – az, hogy Károly a keresztényi házasság boldogja? Hiszen házasságuk 11 éve alatt megvalósították a férj-feleség viszony legszebb példáját, a legmagasabb fokát! Nyolc gyermeküket is keresztényi szeretetben (nem elvtelenül), a pedagógia legmagasabb fokán, felelősségteljesen nevelték.
Ha valaki hisz a számmisztikában, akkor a Szőke Tisza 2020-as kiemelése nem véletlenül ekkor történt! A hajó is álmodhatott (hiszen a kisgyerekek érző lénynek képzelik a tárgyakat), mint Constantinus császár: E jelben győzni fogsz!
Bánki-Nagy Endre
Szeged