2024.09.13. 07:00
Vetésterületek: feltörekvőben az édeskömény Csongrád-Csanádban
Továbbra is krumplinagyhatalom Csongrád-Csanád, míg búzát idén kisebb területen termesztettek a gazdák. A KSH nemrég publikált kiadványából az is kiderül, hogy az édeskömény is felfutóban van nálunk, vetésterületének bővüléséhez nyilvánvalóan köze van annak is, hogy többféle támogatás igényelhető rá.
A fontosabb növények vetésterületét vette górcső alá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég publikált kiadványában, amely az idén júniusi állapotokat elemzi. Ebből kiderül, hogy 2024-ben országosan búzát és repcét az előző évinél kisebb területen termesztettek, a kukorica és a szója vetésterülete viszont nőtt.
Hazánk területének csaknem 55 százaléka, mintegy 5 millió 71 ezer hektár volt mezőgazdasági terület idén június elsején, ezek – a termőhelyi adottságokhoz igazodva – az Alföldön összpontosulnak. A kiadványban szereplő ábráról kiderül, hogy Csongrád-Csanád teljes területének 75,4 százaléka volt mezőgazdasági terület. A szomszédos Bács-Kiskunban ez az arány 54,7, míg Békésben 84,2 százalék.
Csökkent a búza vetésterülete
A KSH azt írta, hogy az őszi vetésű gabonafélék számára összességében kedvező volt az időjárás, sőt a szokásosnál akár két-három héttel előrébb jártak a növényfejlődésben. Csongrád-Csanádban is jó két héttel hamarabb kezdődött az aratás, az általunk megkérdezett gazdák jó minőségről, ám csekély termésmennyiségről számoltak be. Egy vásárhelyi cégnél például a búza hektáronként mindössze 5 tonna körüli átlagot hozott, az árpa pedig 6 tonnát termett.
A fontosabb szántóföldi növények vetésterületét tekintve Csongrád-Csanádban őszi búzát 55,4, kukoricát 40,8, napraforgót 35,9, míg repcét 10,8 ezer hektáron termesztettek. Csökkenés egyedül az őszi búza vetésterületében látható az előző évhez képest a kiadvány szerint.
Az is kiderül, hogy továbbra is krumplinagyhatalom vagyunk, hiszen az országos 6,5 ezer hektáros burgonyaterület csaknem harmada Csongrád-Csanád vármegyében található.
Felfutóban az édeskömény
Az édesköményt, vagy más néven ánizskaport, vezérkaport hazánkban korábban mindössze alig néhány ezer hektáron termesztették, viszont a változó időjárási és gazdasági viszonyok miatt vetésterülete kiugróan – 2024-ben már több mint 14 ezer hektárra – megnövekedett. Az országosan mintegy 14,4 ezer hektárnyi édeskömény termesztésének közel kétharmada négy vármegyére koncentrálódik: Baranyában 4,9, Somogyban 2,0, Békésben 1,3, Csongrád-Csanádban pedig mintegy 1,1 ezer hektárnyi a területen termesztik.
Nem véletlen a bővülés
A KSH kiadványában megjegyzik, hogy a területének rohamos növekedése azzal is magyarázható, hogy ökológiai támogatásban is részesülhetnek más egyéb támogatások mellett, illetve gyakran be sem takarítják, hanem újabb és újabb területeket ültetnek be édesköménnyel. A növény egyébként évelő, ráadásul az ökológiai minősítéshez néhány évig vegyszeres kezelésektől mentesen pihentethető az adott földterület.
Jövedelemtámogatás is igényelhető utána, ami szintén jelentős bővülést mutat az adatok szerint: míg 2020-ban csak 387 ügyfél igényelt jövedelemtámogatást mindössze 2922 hektár édeskömény vetésterületre, addig mindez idén már csaknem ötszörösére, vagyis 1863 ügyfélre és 14 ezer 385 hektárra emelkedett.