Amikor Ráfi Dénes fényképezőgépet ragad, lelki objektívjén keresztül szemléli a világ, vagy a közvetlen környezete jelenségeit, legyen az megfogható, vagy megfoghatatlan. A fotóiból nyílt legutóbbi tárlat a városi könyvtárban egy látszólagos ellentétről bizonyítja, hogy derű és szomorúság nincs is messze egymástól.