Boldogkői Zsolt professzor kapja a város idei egyik Pro Urbe díját

Pro Urbe díjat vehet át az idei Szeged-napi díszközgyűlésen Boldogkői Zsolt, az SZTE Orvosi Biológiai Intézetének vezetője. A szegedi professzor az utóbbi években a különféle tévhitek elleni tudományos harcosként vált országosan ismertté. Nekiment többek között a homeopátiának és a kínai orvoslásnak, megkérdőjelezte a paleo táplálkozás elméleti alapjait, az utóbbi időszakban pedig az oltásellenesség ellen lépett fel. Tevékenységével sok barátot, de még több ellenséget is szerzett magának. Ennek ellenére azt mondja, ha most kellene elhatározni, elkezdené-e a harcot, ugyanúgy döntene. 

Felvállalta a gonosz tudós szerepét 

Tíz évvel ezelőtt kezdtem el rendszeresen publikálni olyan témákban, amelyek sok embert érdekelnek és fontos társadalmi relevanciái is vannak. Eleinte kizárólag pozitív visszajelzéseket kaptam, más sajtóorgánumok is gyakran felkapták ezeket a témákat. Aztán beleléptem az alternatív or­voslás mocsarába, és megváltoztak a dolgok. A Homeopátia – nagy átverés cí­­mű cikkem óriási vi­­hart kavart. Olyan negatív energiák szabadultak fel, hogy el kellett gondolkodnom, bevállalom-e a gonosz tudós szerepét azzal, hogy közkeletű téveszmékkel szállok szembe. Nem sokat haboztam – idézte fel a kezdeteket Boldogkői Zsolt. 

A szegedi professzor szerint hazánkban különösen jellemző az az egyébként nemzetközi trend, hogy a politika válik a legfőbb polarizáló tényezővé. Egyrészt én nem politizáltam nyilvánosan, másrészt például járványügyben odaálltam a jó ügyek mellé, bármelyik oldalról is érkeztek. Így lehetőségem volt arra, hogy egymástól szinte hermetikusan zárt információs buborékokban is kifejthessem a véleményemet, és ezzel sok emberhez eljussanak a szerintem fontos szakmai üzenetek. Az egészség és az emberi élet ugyanis nem politikai alapú. A megtévesztők követőit pedig úgy értem el, hogy leálltam ezekkel a vezérekkel nyilvánosan vitatkozni. Itt szinte mindig az a helyzet alakult ki, hogy az ellenfél tábora saját véleményként hirdetett győztest, a témát helyesen látók tábora pedig a másik tábor gondolatvilágába helyezve állított hasonlókat, persze elismerve, hogy szakmailag nekem volt igazam. A helyzet az, hogy szemben egy bokszmérkőzéssel, ahol a győzelem a fontos, az ilyen vitáknak szerintem akkor is van értelme, ha a többség véli úgy, hogy a téveszmék képviselője volt hiteles. A prekoncepciókkal rendelkező embereket szinte lehetetlen meggyőzni, ők vita nélkül is ugyanazt gondolják. Viszont ha számos olyan személyben si­kerül felkelteni az ambíciót az észszerűség melletti kiállásra, akik sok emberre vannak hatással – példá­­ul orvosok, újságírók, tanárok vagy politikusok –, akkor már megérte a dolog – mondta. Az országos ismertséggel kapcsolatosan pedig megjegyezte: számára ez nem elérendő cél, hanem eszköz volt arra, hogy kifejthesse a szakmai álláspontját, illetve nézeteit egy adott témáról. 

A vírus végét felülírták az oltásellenesek 

Az utóbbi két évben Boldogkői Zsolt elsősorban a koronavírus-­járvánnyal és az oltásokkal kapcsolatban nyilatkozott. Mivel a járvány számos tudományterületet foglal magában, és neki „csak” a molekuláris biológia és a virológia a szakterülete, a járvány első heteiben nem vállalt interjúkat. Később azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a médiaigény jóval na­gyobb, mint amit a nyilatkozni hajlandó szakemberek képesek kielégíteni, ezért a rokon területekről érkező információt is elkezdtem tanulmányozni, és ezt követően elvállaltam az interjúfelkéréseket. Ilyen nagy nyomás hatására természetes, ha az ember néha bakizik, de szerencsére az én esetemben igen ritkán fordult elő. Inkább az volt a helyzet, hogy kihagyták a feltételes módot, helytelen kontextusba helyezték a szavakat, vagy a vágás megváltoztatta az értelmét az elmondottaknak. A legtöbb esetben nem szándékos ferdítésről volt szó, hanem a szerkesztők nem értették a szakmai hátteret. Az a vakcinák megjelenése előtt feltételes módban tett állításom azonban, hogy karácsonyra jó eséllyel legyőzzük a vírust, nem valósult meg. Még ha szociálpszichológus lettem volna, akkor sem tudtam volna ugyanis megjósolni, hogy ekkora méretű lesz az oltásellenesség, s esélyünk sem lesz elérni a nyájimmunitási küszöböt. Magyarországon 12 kórokozó ellen alkalmazunk ismételt oltásokat, és alig van tiltakozás. Úgy látszik, a gyermekeinket nem féltjük annyira, mint saját magunkat – mondta keserűen a professzor. 

Kevesebb nyilatkozat, több szabadidő 

Ez a társadalmi küldetésként végzett munka elég sok idejét elvette, de mivel az oktatói és kutatói te­vékenységet mindenképpen el kellett végezni, a szabadidejét kellett megkurtítani. Gyakran megesett, hogy sportolás közben, vagy a hegytetőről, vagy autóparkolóból adtam interjút. Néha viszont médiamentes hetet iktattam be, és ilyenkor csak nagyon speciális esetben vállaltam interjút – mesélte. A biológus­professzor azonban az utóbbi hónapokban már kevesebb médiaszereplést vállal, a járvány enyhülése miatt kevesebb a megkeresés is. Így most főként a tudományos kutatásra fókuszál. – Csoportommal jelenleg a vírusok genetikai működését igyekszünk megérteni, illetve részt veszünk egy nemzetközi agykutatási programban is, amely során elsősorban az Alzhei­mer-kór molekuláris biológiáját vizsgáljuk – beszélt munkájáról. 

Boldogkői Zsolt elismerte, voltak időszakok, amikor – elsősorban az intenzív támadások és a szakma közönye miatt – elgondolkodott, hogy van-e értelme an­­nak, amit csinál. Itt van azon­­ban most a városi elismerés, egy héttel később pedig a Magyar Orvosi Kamara Közösségért díját is átvehetem. Megjegyzem, hogy az első elismerést a Délmagyarországtól kaptam: évekkel ezelőtt a Hét Emberének választottak. Az a tény, hogy mind a szakma, mind a civil társadalom elismeri a munkámat, óriási támogatást jelent. És nem csupán számomra, hanem másokat is motivál arra, hogy ér­demes igaz ügyekért küzdeni.