Migránsfigyelő világítás a röszkei hátsó kertben

– Tehetek valamit ellene? Lőjem ki csúzlival? – kérdezte a Röszke utolsó utcájának utolsó házában lakó [namelink name="Szűcs Zoltán"]. A férfi és felesége 1984 óta él a magyar–szerb határ szomszédságában. Tavaly „közérdekű használati jogot" jegyeztek be az ingatlanjuk egy részére. Ez azt jelenti, hogy a hatóságok arra és úgy használják a földjét, ahogy akarják.

Szűcs Zoltán röszkei portáján már áll a bál. Pózna, villanyszekrény, kábelek, minden, ami ami világítós migránsfigyeléshez szükséges.

Egy hete munkagépek jelentek meg az udvarában, és felállítottak egy villanypóznát, az oldalán két nagy dobozzal, amiből kábelek lógnak ki. A férfi szerint az oszlopra egy lámpatest mellé kamerát és mozgásérzékelőket szerelnek.

[namelink name="

Lajtár József"] vezérőrnagy augusztus 11-én csütörtökön munkaindító értekezletre hívta össze Mórahalomra a magyar–szerb határszakaszon a manőverút építésével kapcsolatban a beruházókat és a települések polgármestereit.

[namelink name="Bakondi György"], a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója április végén jelentette be, hogy a déli határ mentén manőverút épül, hogy a járőrök könnyebben meg tudják közelíteni a határt. A kerítés mentén mozgásérzékelős lámparendszereket is telepítenek.

Lefektették az optikai kábeleket

– Az út később felszedhető és az eredeti környezeti állapot helyreállítható. Majdnem teljesen kiépült a villamos hálózat, illetve lefektették az optikai kábeleket, mozgásérzékelő reflektorok, éjjel-nappal látó kamerák segítik majd a védelmet – mondta [namelink name="Toroczkai László"], Ásotthalom polgármestere.

A kerítés mellett az erdőt végig megritkították, a villanyoszlopok még sok helyen a földön hevernek. A manőverút építésének sehol nem láttuk még nyomát.

A röszkei [namelink name="Szűcs Zoltán"] udvarában álló villanypózna egyelőre nem zavarja őket, annál inkább a rendőrség és a honvédség miatt megnövekedett forgalom. – Az ablakot nem lehet nyitva hagyni, élhetetlenné tették az utcát – fogalmazott. – Állítólag a jövő héten kezdik az útépítést – tette hozzá a nyugdíjas férfi.

Másodlagossá vált a természetvédelem

A kerítésből nagyjából 30-40 kilométer az Európai Unió ökológiai hálózatának, a Natura 2000-nek a területén épült. A Natura 2000-es védettségét élvezi az Ásotthalom és Kelebia melletti öt kilométernyi határszakasz.

– Sajnos másodlagossá vált a természetvédelem és a természetvédelmi törvény. Ásotthalom környéken él Európa egyik legveszélyeztetettebb emlőse, a délvidéki földikutya. Természetvédőként nem kívánom kommentálni a határzárat és annak hatását – fogalmazott [namelink name="Bojtos Ferenc"], a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület irodavezetője. A környezetvédelmi szakember szerint a világítás további terhelést jelent majd a madaraknak és a rovaroknak, elriasztja őket, illetve megzavarja azokat a tájékozódásban, ami végül elhullást okozhat.

Megvan rá a pénz

Érdeklődésünkre a Belügyminisztérium sajtószolgálata az alábbi választ adta: a magyar–szerb határszakaszon építendő manőverút kivitelezésére és az áramellátás kiépítésére a kormány 9,35 milliárd forint forrást biztosított. A feladat teljesítése során a büntetés-végrehajtási szervezet betartja a hatályos jogszabályokat, és figyelembe veszi az ökológiai szempontokat is. A munkavégzés folyamatosan több helyszínen zajlik egyszerre, a befejezés október végén várható.

[namelink name="Molnár Róbert"], Kübekháza polgármestere legutóbb 2015. augusztus 5-én írt levelet a kerítés ügyében [namelink name="Pintér Sándor"] belügyminiszternek. A tervezett manőverúttal kapcsolatban ismét tollat ragadott, és nehezményezte, hogy az utat a hármashatár-kőtől nem kötik össze Kübekházával.

„2015–2016-ban az őszi, téli, tavaszi közfoglalkoztatotti feladatunk abban merült ki, hogy a határrendészet és a rendőrségi terepjárók után a sarat nonstop takarítottuk az Óbébai utcában és a Fő utcán. Mindamellett súlyos károk keletkeztek a belterületi útjainkban, amelyek teherbíró képessége nem erre az össztömegű gépjárműforgalomra lett tervezve, amely a kerítés építésekor és azóta tapasztalható" – írta Molnár.