Kisimítják a torz orvosi fotókat

Siker siker után

Horváth Pétert alig öt hónapja mutattuk be először. Akkor a világ másik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Science-ben jelent meg cikke. Svájci–magyar kutatócsoportjával akkor ért el áttörést az influenzavírus elemzésében. A kutató Szegeden szerezte programozói diplomáját, Franciaországban doktorált, és műholdkép-feldolgozással kezdte az életét. Jelenleg Szegeden kívül Helsinkiben dolgozik kutatócsoportja.

A világ legrangosabb tudományos módszertani folyóirata, a Nature Methods adta hírül a napokban, hogy a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozó [namelink name="Horváth Péter"] és nemzetközi kutatócsoportja jelentős felfedezést tett.
– A digitálisan készült fotók sarkai tipikusan sötétebbek, középen világosabbak, vagyis torzítanak, hiszen a fényképezőgép lencséi, tükre, prizmája egyenként is deformál valamennyit. A felvételek sarkaiban meg sem lehet számolni a sejteket, annyira sötétek, és ez téves értékeléshez vezetheti a számítógépet – mutatott eredeti képet egy tumoros egérveséről, élesztőről, illetve agyszeletről a 33 éves kutató. Több száz adatelemző szakmabelit kérdeztek meg kérdőívvel a világban, és kiderült, kétharmaduk azt sem tudta, hogy létezik ilyen torzítás. [namelink name="Horváth Péter"] csoportja a képek számítógépes feldolgozáshoz és elemzéséhez több száz millió felvételt használ. Ezeket digitálisan úgy „tisztítják", hogy számtalan képet összegyűjtenek, és matematikai képlettel megadják, hogy a fényképezőgép vagy mikroszkóp melyik része mennyire torzítja a felvételt. A rendszert úgy is tesztelték, hogy a zürichi nemzeti galériában több ezer képet rögzítettek műtárgyakról különböző nézőpontból, de ugyanazzal a fényképezőgéppel.

Horváth Péter munkában. Felfedezésükkel a szegedi kutatók rávertek a világra. Fotók: Kuklis István
Ezeket betáplálták a számítógépbe, hogy a programjukkal rekonstruálják a torzítás lényegét. Végül odáig jutottak, hogy elég volt mindössze 5-6 képet összevetni egy alkotásról, hogy a felvételeket „kisimítsák", vagyis minden részét egyenletes minőségűre javítsák. És az elv tökéletesen működött. Következő lépésként tesztelték a képletüket a létező összes mikroszkóp- és fotótechnikával.

Tudományos szenzáció lett Horváth Péterék módszeréből, mert rávertek a világra, hiszen sokkal precízebb eljárást fejlesztettek ki, mint a jelenleg működők. Azért alapvetően fontos a felfedezésük, mert a mérések, értékelések precizitását növeli meg nagyságrendekkel. Ehhez a pofonegyszerű, de stabilan működő módszerhez rögös út vezetett; három évig dolgoztak rajta a svájci kutatócsoporthoz csatlakozó olasz, svájci és amerikai kutatók.

Egy évbe telt, mire értelmezni tudták, milyen folyamat megy végbe az optikai rendszerben. A módszer fejlesztése újabb évet vett igénybe, de megtalálták az elegáns megoldást. Ezt követte a tesztek sorozata. Nem is gondolták, hogy ekkora dobás lesz belőle. A tudományos képelemzéshez használt képlet a hétköznapi fotózást is forradalmasíthatja.